A Zöldségek sorozat következő része, melyben a répafélék termesztéséről írok. Tapasztalat az ízért! :)

A Zöldségek sorozat első részében a csemegekukorica termesztése, fajták, ötletek, tapasztalat.

Egy érdekes gondolatot/lehetőséget szeretnék megosztani. Beköszöntött az ősz. Kevesebb napfény, alacsonyabb hőmérséklet, és... kimondani is szörnyű, hamarosan/most rögtön vége a friss, finom, ropogós zöldségek szezonjának, csak a mélyhűtött cucc marad, meg a savanyúság, már aki tett el. Gondolják ezt sokan. És nem! Inkább új lehetőségek sora nyílik meg. Finom lehetőségeké. Nem csak profiknak!

Gazdaboltban nézelődve akadt meg a szemem az Unikén Kft. termékein. Első sorban persze azért, mert a sok egyszerű, minden dizájnt nélkülöző műtrágyák között kellemes színfolt volt a csomagolása (és az Index fórumban is ajánlották egy-egy termékét a cégnek). Persze elolvastam a tartalmat illető leírást is, no meg az árát, és ennek a hatására már be is tettem a kosárba.

Eredetileg nem állt szándékomban az öntözésről bejegyzést írni, hiszen nem ez a témája a blognak, de egy másik blogot olvasva "esett" a nyakamba az általános felszólítás, hogy bezzeg én nem írok öntözésről. Hát, írok, végül is tapasztalatom van benne, amióta van kertem, azóta próbálom több-kevesebb sikerrel öntözni. Lássuk hát, szerintem mivel érdemes és hogyan.

Jó ideje fontolgatom ennek a témának a bővebb kifejtését. Talán korábban érdemesebb, hasznosabb lett volna, de a tavasz hozzám is elérkezett :) a munkákkal együtt. Ám nem késő még most sem ezt a témát elővenni, hiszen bármikor keverhetünk a termőföldbe hamut, sőt, érdemes is megtenni többször is a vegetációs időszakon belül, különösen kalcium igényes fajták esetében. Hogy miért? Következzen hát ennek a remek, természetes tápszernek a bemutatása: a fahamu.

Aki olvassa ezt a blogot, illetve az Index fórumán a topicot, abban felmerülhet a kérdés, hogy vajon valóban jó-e a tápoldat, a műtrágya? Érdemes-e ilyen termékeket használni, nem sokkal jobb-e, ha kizárólag szerves trágyát használ valaki? De az is jó kérdés lehet, hogy mi a különbség a nagyüzemi termelés és a kis kertben tápoldatozott zöldség között? Erről szól ez a bejegyzés, a különbségről.

Visszaolvasgatva az eddigi bejegyzéseket, azt vettem észre, hogy bármennyire is igyekeztem magyarul és érthetően fogalmazni, mégis számos esetben szakkifejezéseket használok. Ez jellemző más oldalakra is, gazdaboltok webshop-jára, cikkekre, fórumbejegyzésekre. Ez elkerülhetetlen, hiszen minden szakmának megvannak a maga szakszavai, kifejezései, és ezek egy jelentős részét nem lehet magyarítani, hétköznapibbá-érthetőbbé tenni. Ezért gondoltam, hogy legalább azokat a kifejezéseket, amiket én használok itt, esetleg néhány egyéb fogalommal együtt gyűjtő jelleggel leírom egy bejegyzésben. Nem szakszótárt kívánok létrehozni, csak érthetőbbé tenni néhány dolgot, no meg szükség esetén legyen mire hivatkozni :)

Elérkeztem végre oda, hogy konkrét, a gyakorlatban alkalmazható tevékenységről (tápoldatokról) írjak, avagy a "mit" rész következik, általános jelleggel. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez itt nem (bújtatott) reklám. Az viszont tény, hogy egyetlen magyar gyártó termékei (majdnem) kielégítik (egyelőre) azt, amire szükségem van tápoldatok vonatkozásában. Ez a gyártó pedig a bajai Fitohorm Kft. Természetesen van számos másik gyártó, nagyon jó termékekkel, amiről majd egy másik bejegyzésben írni is fogok - elméleti jelleggel, mert nincs tapasztalatom velük. A Fitohorm-mal kapcsolatban viszont van, méghozzá pozitív tapasztalat.

Tavasszal, a mezőgazdasági év kezdetekor olyan lehetőségük van a kertészeknek, amely aztán később, a vegetációs időszak alatt nem. Most lehet célzatosan és kifejezetten homogén eloszlással tápanyagot juttatni a földbe.