A Zöldségek sorozat első részében a csemegekukorica termesztése, fajták, ötletek, tapasztalat.
- v1.2021.01.21. fajták közé bekerült egy extra finom fajta
- v2.2022.04.20. a táplálás szekciót felújítottam egy kicsit, több Turbo oldat alapú megoldás, recept került bele, plusz a tejes éréshez egy "érdekes" megfigyelés. Mindenhol igyekeztem jelezni a 2022.v2. kiírásával, hogy ott az új rész.
Csemege. Már magának a szónak is oly kellemes a csengése, ínyenc legyen a talpán, akinek a hallatán pocakja bele nem remeg :) És ha még a zsenge és édes szavakat is mellé tesszük... egyértelmű, hogy a mennyország eljött a földre. (és még lehet fokozni: amikor a két fiam csillogó szemmel habzsolja az édes csemegét, meg teli szájjal csámcsogja, hogy "apa ez isteni!", na nekem az a csúcsok csúcsa :D )
Azt hiszem, abban mindenkivel egyetérthetünk, hogy ez egy nagyon finom csemege, feltéve ha megfelelően teszünk az eredményért. Sajnos a jó minőségű csemegekukorica termény (nem vetőmag) vásárlására az esély pontosan a nullával egyenlő, kivéve persze ha valami profi a környékünkön ügyeskedik. A boltokban viszont nem lehet finom kukoricát venni, sem csöveset, sem pedig konzervben. Csöveset első sorban azért, mert nem hűtve tárolják, kezelik. Már 20 °C-on is gyorsan bekövetkezik a jelentős cukor veszteség (enzimatikus bomlás), az ajánlott tárolási hőmérsékletet 1-5 °C közé teszik a források. A konzerv tekintetében pedig az a nagy gond, hogy a gépi betakarításhoz összevárják 2 cső beérését (és utána nem hűtve szállítják). Emiatt az egyik cső már nem tejes érés, hanem viasz érés állapotában lesz, amikor a szem keményebb, illetve a cukortartalom jelentős része már keményítővé alakult. Az pedig csak egy plusz érdekesség, hogy sok esetben lófogú kukorica típust adnak a konzervben, ami egyértelműen takarmánykukorica. (Bár csemege fajtáknál mint gén alap megjelenik)
Csemegekukorica termesztése
Mielőtt a konkrét termesztési, agrotechnikai javaslatokra térnék, előtte feltétlenül kell, hogy legyen egy összefoglaló. Azért ezzel kezdem, hogy egyértelmű legyen, érdemes-e nekiállni a termesztésnek egyáltalán, vagy a szükséges feltételek miatt inkább neki se kezdjen valaki. Nem megoldhatatlan egyik feltétel sem, de biztos nem csak annyi lesz elsőre a költség, hogy veszünk 10 vagy 100 szem vetőmagot. Szóval először egy összegzés, felsorolás a nehézségeket illetően, plusz egy kis kedvcsináló (pár fotó is), aztán a konkrét termesztési javaslatok, információk.
A csemegekukorica számos szempontból különbözik a takarmány változattól, ezek egyben a kiemelkedően fontos paraméterei a termesztésnek. Nem elég a magokat a földbe tenni, és már csak várni az eredményt, kifejezetten munkaigényes növény ez. Egy rövid felsorolás alább, hogy milyen nehézségei, buktatói vannak a csemege termesztésnek.
- Vízigényes. Ha nem tudjuk öntözni, akkor biztosan növekszik a tenyészidő, illetve nagyon valószínű, hogy nem szemesedik be a cső (nem telik ki az összes szem), attól függetlenül, ha a megtermékenyülés megtörténik. Öntözés nélkül nem érdemes a termesztésével próbálkozni, abszolút kritikus tényező.
- Tápanyagigényes. A kukorica eleve nitrogén- és cinkigényes. A csemegekukoricának a kálium igénye is magas, a kén, magnézium, és vas is fontos. Feltétlenül alap-, fej-, illetve lombtrágyázzuk az extra minőség elérésének érdekében. Extra táplálás nélkül nem érdemes a termesztésével próbálkozni, fontos, de nem kritikus tényező.
- Növényvédelemre érzékeny. Pontosabban annak hiányára. Ha pár kukac végigeszi a takarmánykukoricánkat, attól még nem megyünk a falnak, a tyúkok talán még örülnek is neki, a disznó szerintem észre sem veszi. Bezzeg ha elénk tennének egy kukacürülékkel szennyes csövet, hogy azt együk meg! Szóval a megfelelő növényvédelem pontosan időzített alkalmazása nélkül nem érdemes a termesztésével próbálkozni, kritikus tényező.
- Nagyon fagyérzékeny. Sajnos a csemegekukorica rendkívül érzékeny a fagyra. Tavaszi fagyokat illetően nincs konkrét tapasztalatom, de láttam egyszer egy borsó után vetett nagyon szép csemege táblát elpusztulni, október 1.-én, hajnalban kb. 1,5-2 óra hosszú, -2,1 °C-os fagytól (a hőmérséklet mért adat, a táblától kb. 500 m-re). 24 óra leforgása alatt a haragoszöld élő növényből sárgás-barna, elpusztult növény lett. Szóval másodvetésben simán végig lehet enni az októbert, de az is lehet, hogy egyetlen korai fagy elvisz mindent, szerencse kérdése, lehet kritikus tényező, általábban nem az.
- Munkaigényes. Sok vele a meló. Nehezen kel, a gazzal nem birkózik meg, kapálni kell, öntözni kell, permetezni, lombtrágyázni, betölteni, hogy ne dőljön ki. Bármelyik fontos művelési technika elhagyása okozhat kudarcot, bármelyik lehet kritikus, ez alatt pedig a nulla/ehetetlen eredményt értem.
- Idegen pollenre érzékeny. Ha a közelben takarmánykukorica van, esélyes, hogy bemazsolásodik a cső, vagyis idegen pollentől termékenyül, így takarmánykukorica szemek is lesznek a csövön. Fontos, de nem kritikus tényező, bár ezt egyéne válogatja, meg ízlés kérdése. Ízre nagyon érezhető, sokat ront az élvezeti értéken, de azért ehető marad.
- Frissen feltört földet nem szereti, akkor sem, ha a bomlás miatt lekötött nitrogént pótoljuk. A leggondosabb táplálás mellett is kevesebb lesz (ha lesz) a termés egy frissen feltört földön, mint a következő évben. Kis mértékben lehet kritikus tényező.
Összegzésként azt tudom mondani, hogyha bármelyik kritikus tényező problémát jelent valakinek, akkor ne vágjon bele a termesztésbe. Ha a kritikus tényezőket meg tudja oldani, akkor viszont feltétlenül!
Remélem, nem vettem el senki kedvét, nem volt célom. Én évről évre belevágok, mert megéri. Persze a fenti lista alapján tűnhet úgy, hogy ennek fölösleges nekifogni, de ez nem így van. Oda kell figyelni, és megtenni, amit meg kell, időben, de egyáltalán nem lehetetlen, még csak nem is "extrém sport". Azért írtam le, hogy egyértelmű legyen, aki valamelyiket nem tudja megoldani, annak előre legyen nyilvánvaló, és fölöslegesen ne fogjon neki, illetve ha még nincsenek meg a szükséges tárgyi eszközök egy-egy feladathoz, akkor legyen ideje megszerezni. A zsenge, édes, finom főtt kukorica viszont olyan rendkívüli finomság, amiért megéri nyűglődni vele. Már csak azért is, mert normális minőséget venni nem lehet. A csemegekukoricával, és a sok nyűgével kapcsolatban mindig a feleségem szavai jutnak eszembe, amikor az első év után megkérdeztem, hogy termesszünk-e jövőre is (nem sikerült jól, ha a 10-es skálán 3-as a legjobb bolti, a miénk jóindulattal sem volt jobb 6-osnál). Szóval a következő választ kaptam a kérdésemre: "Ne hülyéskedj, persze, hogy vessünk. Életem legjobb (csemege - én)kukoricája volt, a srácok is imádták."
Az egyik LEGFONTOSABB a kukoricával kapcsolatban!
Van még egy nagyon fontos pont, ami alapjaiban befolyásolhatja a termesztés sikerét, ez pedig a cső kialakulásának, vagy szakkifejezéssel a cső differenciálódásának az ideje, amikor kialakul a szemsorok száma, illetve a szemsorokban a szemek száma, illetve nyilvánvalóan a csövek száma is. Ez a növény 4-6 leveles korában történik meg. Tehát amikor még egészen kicsi a kukorica, még csak 4 levele van, térdünkig sem ér, valamikor akkor alakul ki a cső, és a rendelkezésre álló tápanyag mennyiség alapján dől el, hogy mekkora lesz a termés. Ha kevés a tápanyag, satnya, kicsi cső lesz, kevés szemsorral, amelyek rövidek lesznek, és abból is csak egy. Ha megfelelő a tápanyag ellátottság, akkor számíthatunk csak arra, hogy az adott fajta dns-ében rejlő lehetőségeket maximális mértékben kihasználhatjuk. A későbbiekben a kialakult cső méretét már nem lehet befolyásolni sehogyan sem, csak a kialakult cső kifejlődését tudjuk elősegíteni.
Az alábbi képen látható egy elérhető eredmény, 3 teljesen kifejlett cső, finom, édes, zsenge. (2019, Topcorn Nugat 72).
TopCorn Dessert 80 F1 2021. Cső hossz: 27,5 cm.
A következő pontokban írom le a kukoricával kapcsolatos tapasztalataimat:
0. Fajta (és hely) választás
1. Talaj előkészítése
2. Vetés
3. Ápolás
4. Táplálás
5. Öntözés
6. Növényvédelem
7. Szedés, érés
8. Felhasználás
0. Fajta (és hely) választás
Nem csak poénból írom a fajta választást 0. pontnak. Alapvetően meghatározza a későbbi összes művelet paramétereit, tulajdonságait, hogy milyen fajtát választunk. Mármint csemegéből. Nagyon sokféle van. Nagyon nagyon. Jelentős különbségek lehetnek számos tekintetben, hogy csak a legfontosabbakat említsem: szárazságtűrés, cukortartalom, cukor/keményítő arány. Tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni. Első sorban azt, hogy mit szeretünk. Bizony, van az a kukorica, ami nekem ehetetlenül édes, de a gyerekeknek még oké. De van olyan is, ami nem elég édes nekem. Vagy a gyerekeknek. Persze az édességet könnyű befolyásolni, ha lehetséges, mert tudja az adott fajta.
Röviden és a teljesség igénye nélkül a következő fajtacsoportok kaphatóak:
Cukortartalom alapján:
- Hagyományos, normálédes, általában nem hibrid fajták, cukortartalmuk alacsony.
- Nugát típusú hibrid kukoricák, jellegzetes krémes íz és kellemesen édes
- Nugát + típusú hibrid kukoricák, ízre mint az előző, de édesebb
- Desszert típusú hibrid kukoricák, legédesebb kategória.
Nekem a nugát + tűnt a legédesebbnek, de szerintem csak azért, mert azt káliumoztam a legnagyobb lendülettel. A sima normálédes háááát az alig-alig volt édeskés, olyat többet biztosan nem vetek.
Tenyészidő alapján:
- korai érésűek 85-91 nap (igen korai: FAO 200–299; korai: FAO 300–399)
- középérésűek 92-104 nap (középkorai: FAO 400–499; középérésűek: FAO 500–599)
- kései érésűek 105 nap felett (FAO 600 felett)
Persze az adott fajta tulajdonságainak maximális kihasználásáért tenni is kell, nem csak a sült galamb nem tud repülni, ennek sincs szárnya.
Részletes leírás a fajták elméleti tulajdonságait illetően itt található.
A több, különböző fajtának van még egy lehetséges előnye, amit a helyválasztásnál fejtek ki.
Én a következő fajtákat termesztettem (több-kevesebb) sikerrel:
(KM - Kertimag Réde; TC - Topcorn)
Amik bejöttek:
- KM Golda F1
szerintem nugát típusú, de szuperédesnek írják, rendkívül édes, simán ehetetlenre lehet édesíteni. Ha ezt elkerüljük, akkor kifejezetten finom. Holland fajta ha jól tudom.
- TC Gyöngyhajnal F1
nugát + típusú, édességén túl nem egy nagy szám, kicsit jellegtelennek érzem, Golda jobban bejött. Azért minden évben vetek, mert egyben lehet vetni a 72-essel, azonos körülmények között nem porozzák össze egymást. Amerikai fajta.
- TC Nugát 72 F1
Az igazi nugát típusú kukorica. Nem csak édes, de jellegzetes, egyedi krémes íze van, összetéveszthetetlen és nagyon finom. Nem annyira kemény a maghéja, így inkább olvadó, mint határozottan ropogós a szem. Ínyencek és fogproblémások előnyben. Amerikai fajta. Érdemes visszafogottabbnak lenni az édesítés során, van az a kombináció, amikor a jóból is megárt a sok. Az "ugyan, mi baj lehet?" öngól bajnokság abszolút győztese, ebből a szempontból legalábbis.
- TC Dessert 80 F1
Fincsi desszert típusú kukorica. Nekem a nugát+ fajták tűntek a legédesebbnek, de ez is nagyon jó. Kifejezetten szeretem, pláne mert egybe lehet vetni a 72-essel meg a Gyönggyel, és nem porozzák össze egymást. Nem nagyon... Viszont hatalmas csöveket tud kinevelni, ahogy egy rajzfilmben hallottam, "Kilóra ez a király". Amerikai fajta. A második helyezett az öngól bajnokságon, ezzel a fajtával kifejezetten hatékonyan sikerült túllőni a célon, és ehetetlenre édesíteni.
- v1 2021 - ÚJ FAJTA
- TC Dessert R 78 F1
2020-ban próbáltam ki, mert fúrta az oldalamat, hogy a leírás szerint "Különlegesen finom ízű". Igaznak bizonyult az állítás, sőt. Van egy érdekes, egyedi aromája, ami nagyon kellemes. Az alap íze is nagyon jó, én állandóra bevettem a termel fajtáim közé. Bár dessert fajta ez is, nem volt túl vészes az édessége, ami tetszett, mert kár lett volna az egyedi ízét elnyomni cukorral.
A fajta jelölésben az R a vírus rezisztenciát jelenti.
Ami nem jött be:
- KM Spirit F1
Egy eléggé alapnak mondható fajta, A Csemege, sok fajtának az érési idejét a Spirithez viszonyítva adják meg, szóval ez az ősi alap, valószínűleg ezért is haladták meg alaposan. Lehet, hogyha még egyszer neki futnék, akkor jobb minőséget adna, de minek? Gyöngy, N72, D80 minden szükséglet kielégít, íz és cukortartalom vonatkozásában egyaránt
- KM Aranymazsola
Egyike az első próbálkozásaimnak, gondolom ma már ez is más minőséget adna. Ám mivel nem hibrid, mint a többi felsorolt, azokra ráverni biztos nem is fog.
Helyválasztás
Ki kell emelnem a helyválasztást is. Ugyanis a csemege- és a takarmánykukorica össze tudja porozni egymást. Azt nem tudom, mi lesz amikor a csemege porozza a takarmányt, de az nagyon kellemetlen, amikor a takarmány porozza a csemegét. Ekkor ugyanis a csemege csöve un. bemazsolásodik, láthatóan egyes véletlenszerű szemek sötétebbek, mint a többi. Ez azt jelenti, hogy lesznek a csemegekukorica csövén szemek, amelyek ízre, állagra takarmánykukorica. Kemény, vastag héjú, és keményítő ízű. Kifejezetten kellemetlen ilyen kukoricát fogyasztani. Ha ezt szeretnénk elkerülni 2+1 lehetőségünk van.
- térbeli izoláció (elkülönítés)
- időbeli izoláció (eltolás)
- fajtákkal való "elválasztás"
Térbeli izoláció (elkülönítés)
Legalább 50 méterre vessük a legközelebbi takarmánykukoricától. Vannak források, amelyek 300 métert javasolnak. Szerintem a kettő között valahol.
Időbeli izoláció (eltolás)
Hatékonyabb lehet, ha időben izoláljuk a csemegekukoricánkat. Tehát akkor vetjük, hogy a virágzása idején semmilyen más kukorica ne virágozzon. Legalább 2 hét kell, hogy legyen a csemege virágzási csúcsa, és a másik kukorica virágzásának kezdete között. Amennyiben ezt nem tudjuk kiszámolni, jelentősen később vessük a miénket, tehát pl. a takarmánykukorica már 6 leveles állapotba van, akkor. Ez sem minden esetben biztos megoldás, mert ha a másik kukorica vízhiány miatt megáll a növekedésben, akkor lehetséges, hogy a virágzási idő mégis egybe esik. Mivel a takarmánykukoricát nem szokták öntözni, ezért erre jelentős az esély. Teljesen, tehát 100%-os biztosságot csak az jelent, ha a takarmánykukorica címer kitolásának kezdetén vetjük a miénket. Ha pedig már elvetettük, akkor legfeljebb késleltetni tudjuk a sajátunk virágzását a víz megvonásával.
Fajtákkal való "elválasztás"
A fajtákkal való elválasztás valójában nem jelent megoldást a keresztporzás elkerülését illetően. Ha más módon nem tudjuk megoldani, sem térben, sem időben, akkor marad ez a lehetőség. Lényegében arról szól ez a lehetőség, hogy több, különböző tenyészidejű fajtát vetünk egyszerre, amelyek közül így biztosan lesz olyan, amely nem virágzik egyszerre az elkerülendő takarmány fajtákkal. Ez esetben azonban a jelentős termésbeli, vagy minőségbeli veszteség teljesen biztos, mert amelyek egyszerre virágzanak a takarmánnyal, azok be fognak mazsolásodni. Ezeket a csöveket vagy eldobjuk, vagy ha el is fogyasztjuk, tapasztalatból írom, hogy messze nem lesz olyan finom, mint a rendesen, megfelelő pollennel termékenyült 100%-ban csemege. Szóval ez a tartalék "B" terve.
1. Talaj előkészítése
Szinte kivétel nélkül, az összes forrás amit olvastam, hangsúlyozza a magágy előkészítésének, és az aprómorzsásság fontosságát. Ezzel csak egyetérteni tudok, sajnos a takarmánykukoricával szemben a csemegekukorica kelési erélye sokkal gyengébb. Ha kiskerti környezetben nem sikerül a maradéktalan aprómorzsás magágy elkészítése, nem kell kétségbe esni. Kézzel, vagy gereblyével ügyesen meg lehet oldani, hogy a nagyobb göröngyök ne kerüljenek a sorba, vagy ha mégis, akkor eltávolítsuk azokat.
Nagyon gyakran hallom azt a kijelentést, hogy a "kukoricának nem kell nagy talaj", tehát igénytelen növény, nem érzékeny a mély talajművelésre, vagyis "jó lesz az úgy", ahogy sikerül. Igen, ez a takarmánykukoricánál tényleg így van. Ám a csemegekukorica, ha látszatra mégoly kevéssé különbözik is, akkor is egészen mást igényel. Sikerrel termesztettem nem túl mélyen elművelt talajon, amely aprómorzsásnak nem volt nevezhető, de volt pár fontos kitétel. A 20 centi mély szántás, illetve 15 cm mély talajművelés (rotációs kapa) elég volt, a 22 cm mélyen rotált földön nem mutatott különbséget. Ám a 10-12 cm mélyen elművelt földön a növekedés már vontatott volt, a tenyészidő kis mértékben növekedett. A vetőmagot kézzel kellett betakarni, majd a 3-5 centinél nagyobb göröngyöket gereblyével el kellett távolítani. Ahol bent maradt, a növény kihajtott ugyan, de aztán elpusztult a rög alatt.
2. Vetés
A vetést ne csupasz kézzel végezzük, ha vegyszerrel kezelt a mag, tehát un. csávázott (általábban rózsaszín, vagy lilás, de semmiképpen nem sárga). A csávázószerek kifejezetten erős vegyszerek, bőrön keresztül is felszívódnak!
A sikeres vetésnek és kelésnek több, fontos paramétere van, amelyek együttesen szükségesek a sikerhez.
Ezek a következők:
- Sor- és tőtáv
- Hőmérséklet
- Víz
A sor- és tőtávolság kiemelkedően fontos paraméterek. Mivel kiskertben kézzel történik a művelés, érdemes alaposan átgondolni ezt, a későbbiekben minden sikernek vagy kudarcnak ez az egyik alapja. Ha nem megfelelően választottuk meg ezeket az értékeket, számos hátrány származik majd belőle.
A kisebb sor- és tőtávolság ellen a következő érvek szólnak.
1. A lombtrágyázás miatt rendszeresen be kell menni a sorba, permetezővel a hátunkon. Ha kicsi a sortáv, nagyon sok levelet eltörünk, amin keresztül a növény sok energiát veszít.
2. Az eltört levelek miatt jelentősen nő a növény alatti talaj megvilágítása. Ez erősen és gyorsabban felhozza a gazt, illetve kiszárad a föld.
3. Fény- és meleg igényes növény. Bármennyire tápláljuk, ha önmagát árnyékolja, érezhető mértékben növekszik a tenyészidő, szélsőséges esetben a minőség is csökkenhet.
A kisebb sor- és tőtávolság mellett a következő érvek szólnak.
1. Feleslegesen ne pazaroljuk a használható földet.
2. Ha besüt a nap a sorok közé, jobban gazosodik, illetve nagyobb a vízveszteség.
3. A helyesen megválasztott sor- és tőtávolság esetén optimális lesz a rendelkezésre álló fény felhasználása, de a talaj megfelelő mértékű árnyékolásából származó előnyök is megmaradnak.
Fontos, hogy eltaláljuk az adott helyhez és fajtához optimális sor- és tőtávot. A kukorica fény és hőigényes növény, hőmérsékleti optimuma 22-25 °C, ám 35 °C felett fejlődése rendellenes. Szóval van az a meleg, ami már a kukoricának is sok. A felvett hőmennyiséget gyakorlatilag csak 2 módon tudjuk befolyásolni, ezek közül az egyik a sor- és tőtáv (a másik a vízellátás), amivel a levelek egymásra jutó árnyékolását tudjuk szabályozni. A talajra jutó napsütés mennyiségén keresztül pedig befolyásoljuk a talaj hőmérsékletét, illetve a növény rendelkezésére álló vízkészletet. Mindkettő kiemelten fontos paraméter.
Én 75 centis sortávot használok. A tőtáv fajta függő, de nem kisebb 21 centinél. 15 centi alatt érezhetően nőtt a tenyészidő, csökkent a termés minősége. Egyébként meg ilyen széles a kapám.
A hőmérséklet szerepe rendkívüli a csemegekukoricánál. A koraiságot alapvetően befolyásolja, hogy a hidegre nagyon érzékeny a kukorica, az összes szakforrás emelt tőszámot ír elő korábbi vetésnél. Csírázásához tartósan 10 °C felett kell, hogy legyen a talaj hőmérséklete, illetve nem lehet talaj menti fagy. A nyári vetés meglepően hamar ki tud kelni, mivel akkor a talaj hőmérséklete az optimum körül van, de ezt csak a szükséges víz megléte esetén lehet kihasználni. Sajnos ezek egymás ellen ható tényezők, mert a csemegekukorica csírázásnál a vízhiányra nagyon érzékeny, a takarmány fajtáknál több víz kell neki. Ám az öntözés eleve csökkenti a talaj hőmérsékletét, illetve az öntözés után a párolgás is hőt von el. Lehetőleg melegebb vízzel öntözzük keléskor, illetve nagyobb adagokban (10-20 mm), és ne minden nap.
A víz is nagyon fontos a csemegekukoricának. A takarmánykukoricánál sokkal több víz kell az intenzív keléshez. Ez általában a tavasz végi vetésnél megvan, de előfordulhat, hogy nem. Ez esetben öntöznünk kell, de a hőmérsékletnél leírtaknak megfelelően.
A keléshez esetlegesen szükséges öntözésnek van egy további fontos tulajdonsága. Ha öntözünk, akkor nem csak a víz hőmérséklete a fontos, hanem a talajra gyakorolt hatása is. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy az öntözés hatására betömörödik a talaj legfelső rétege, az elvetett magok felett (erős zápor is okozhat ilyet). Ezt a betömörödött réteget a csemege fajták nem tudják áttörni, különösen ha a szél és/vagy a napsütés kiszárítja. A lazításra a mechanikai jellegű megoldások sem jók, mert a fiatal növény kifejezetten törékeny. Tehát a keléskor nem csak a csírázáshoz szükséges vízmennyiségre kell figyelnünk, hanem a talaj felső rétegének az állapotára, öntözéssel való puhán tartására is. Ezért ha indokolt, akkor néhány milliméteres un. "kelesztő" öntözéseket is alkalmazhatunk.
Összegezve, az erős, intenzív keléshez öntöznünk kell az altalajt, illetve a legfelső réteget is. Ezt eltérő gyakorisággal, és eltérő mennyiséggel kell tenni.
Megoldás lehet még, hogy a vetés előtt juttatjuk ki valamilyen módon a keléshez szükséges vízmennyiséget. Ezt leghatékonyabban szerintem két menetben tudjuk megtenni. Először egy általános, terület öntözéssel, ami után talajlazítást végzünk, majd a meghúzott, nyitott sorok további öntözésével. A magokat csak a nyitott sor aljának öntözése után vetjük, majd szárazabb, laza földdel takarjuk. Ez nyáron működhet igazán jól, nekem csemege fajta kelésére a nyári rekordom 3,5 nap.
Tovább növelheti a hatékonyságot, ha a nedves sorba elvetett magokat takarás előtt nedvesítjük, vagyis megpermetezzük vízzel, vagy tápoldattal.
3. Ápolás
Az ipari módszerekről nem ejtek szót, aki azzal foglalkozik, biztos tudja, mit csinál. Kiskerti vonatkozásban elég sok mindent kell tenni.
Az egyik fontos tevékenység a kompetitor növények vagyis gazok :) eltávolítása. Ez több okból kifolyólag is nagyon fontos. Az egyik, hogyha sok a gaz, azok nagy felületen párologtatnak, gyorsan kimerül a talaj vízkészlete. És ezt könnyen megszenvedi a kukorica, víz nélkül hamar leáll a növekedése. Mivel a kukorica tápanyagigénye jelentős, a kijuttatott tápanyagok a gazokat is intenzív növekedésre ösztönzik. A nitrogén jelentős hosszanti növekedést okoz, aminek meg az a következménye, hogy a felnövő gazokkal a fényért versengve hamar elnyúlik a kukoricánk. Sajnos a csemege fajták szára jóval gyengébb, mint a takarmány fajtáké, és ha még a gazok miatt el is nyúlik, biztosak lehetünk a dőlésben, ami egyértelműen növeli a tenyészidőt és csökkenti a minőséget, különösen a csövek kialakulásának idején. Szélsőséges esetben a szár eltörése az egész növény pusztulásához vezethet. A gazok jelentős növekedése minden lombtrágyázás és öntözés után felerősödik.
Másik fontos ápolási munka lehet, hogy betöltjük a csemegekukoricát. Sajnos a csemegekukorica sok mindenben gyengébb, mint a takarmány változat. Ez a gyengébb szár mellett a támasztó léggyökerek későbbi megjelenésében és lassabb, gyengébb növekedésében is megjelenik. Könnyen kidöntheti egy kicsit erősebb szél a növényeket, különösen ha az eső felpuhította a talajt.
Ha a szél kidöngette a kukoricáinkat, nincs még minden veszve! Én is belefutottam a balszerencsébe, volt, hogy szeles vihar után egyetlen kukorica sem maradt állva, jelentős része teljesen elfeküdt. Segítséggel fel lett állítva, és be lett töltve. Persze az utólag elvégzett munka jelentős tenyészidő növekedéssel és minőség csökkenéssel járt. De legalább lett valami belőle.
Én minden évben betöltöm a csemegekukoricát, kb. 6-8 leveles állapotban.
Szintén fontos lehet a fattyazás. A kukoricánál ez a kifejezés a tőből egy vagy több másodlagos hajtást, illetve azok eltávolítását jelenti. Állítólag fajta függő is, de a jó tápanyag ellátottság is befolyásolja, hogy a növény a tövénél elkezd hajtani, olyan mintha még egy-két mag kikelt volna közvetlenül a már meglévő kukorica mellett. Szakforrások szerint meg lehet hagyni egyet, ha jó tápanyag ellátottságú a növény. Én el szoktam távolítani általában mindet, de ha nagyon erős a fattyú hajtás, akkor esetleg meghagyom. Amennyiben az eltávolítás mellett döntünk, nagyon fontos, hogy a fattyú hajtásnak ne csak egy részét távolítsuk el, hanem az egészet, ami kinőtt a fő növény tövéből. Ügyeljünk, hogy ne törjük ki a fő növényt is, ebben a korai életszakaszában eléggé törékeny a kukorica.
4. Táplálás
Na, ez egy hosszú fejezet lesz. A takarmánykukorica az kifejezetten egyszerű, de a csemege nem. Alapvetően a nitrogén és cink köré szokott csoportosulni a kukorica táplálása. Szerintem a csemegének messze nem elég ez a kettő, több vonatkozásban, és több módon is kell táplálni, hogy az eredmény remek legyen.
Érdekességként belinkelem, a Genezis műtrágya gyártó oldalán van egy érdekes írás a kukorica táplálását illetően. Ez is egy megoldás, ha rákeresünk, akkor számos ilyen írás van a neten.
A kukorica táplálása 3 fő módra osztható, és itt nem csak általános szakkifejezésként értendő. A sikerhez kell mind a három.
Ezek:
- 4.1 alap trágyázás
- 4.2 fejtrágyázás
- 4.3 lombtrágyázás, amely 4 fő fázisra osztható
- 4.3.1 korai táplálás, célja a gyökeresedés elősegítése, állomány elindulása
- 4.3.2 második korai táplálás, a cső kialakulásának (differenciálódásának) elősegítése
- 4.3.3 növekedési szakasz, a vegetatív részek, tehát levél és szár kialakulásának elősegítése
- 4.3.4 érési szakasz, melynek 2 fő fázisa van
- 4.3.4-a cső növekedése, szemek kitelése
- 4.3.4-b tejes érés, cukortartalom emelése
A csemegekukorica tápanyagigénye jelentős. Fontos a talaj ph értéke is, enyhén savanyú talajokon a magnézium felvételével lehetnek gondok, enyhén lúgos talajon pedig a bór és mangán felvétele lehet gátolt. De nem csak a felsorolt mikro tápelemek fontosak, mert a cink igény is jelentős, és NPK vonatkozásban is sokat igényel. A kalcium ellátottságra is igényes, ha nem is annyira kényes, mint pl. a paradicsom.
- 4.1 Az alap trágyázás
Az alaptrágyázás célja feltölteni a termőtalajt többféle tápanyaggal a lehetséges mértékben.
Az alaptrágyázásnál is már komplex, összetett módon kell terveznünk, hogy a növény teljes életciklusa alatt milyen igényt mivel fogunk kielégíteni. Szereti a szerves trágyát, de műtrágyán is elvan vidáman. A tervezés viszont a ph érték szempontjából fontos. Szerintem a mindenből valamennyi a legjobb. A műtrágya savanyító hatása remek ellensúlya a hamunak, ami a kezdeti kalcium és magnézium szükségletet fedezheti. A szerves trágya idővel egyre nagyobb mértékben feltáruló tápanyagai pedig a növekvő igényeket elégítik ki. ha van rá mód, akkor baromfi trágyát használjunk, magas nitrogén és foszfortartalma jól hasznosul itt is.
- Szerves trágya
A trágya alapvetően nem annyira NPK tápanyag szolgáltatás céljából kell, persze a benne lévő tápanyag sem elhanyagolható, mikroelem tápanyag tartalma jelentős. Számos előnyös és fontos hatása van a talajéletre, humusztartalomra, és még sok mindenre. Bármilyen szerves trágya jó. Ha frissen juttatjuk ki, akkor ügyeljünk a bedolgozásra és az eloszlásra, nehogy perzseljen. Ha érett trágyánk van, az jobb itt is. Én nem javaslom a teljesen friss trágya használatát, valamennyi érlelés, pihentetés mindenképpen jó. A legjobb, ha ősszel, vagy a tél folyamán kihordjuk a trágyát a földre. Ha nem kerül azonnal beforgatásra a kijuttatott trágya, akkor tápanyag veszteséggel kell számolnunk.
- Műtrágya
Ha ősszel tudunk kijuttatni foszfort és káliumot, az nagyon jó, de végül is vetés előtt is elfogadható, ha máskor nem. A lényeg, hogy a kukorica kifejezetten tápanyag igényes, azzal biztosan nem érünk célt, hogy csak elvetjük, és semmit nem adunk neki. Nem szükséges mikroelem pótlásra törekednünk a műtrágyázásnál, a növény ezt illető szükséglete kielégíthető majd lombtrágyával. Ám a nitrogén, foszfor és kálium igénye nem. Nem írok mennyiséget, én sem szoktam méregetni, inkább amolyan jól meghintem módon megszórom, ügyelve, hogy sehol ne legyen túl sok. Nem érdemes spórolni ezen, de túlzásba vinni sem.
Őszi kijuttatásnál nitrogénmentes műtrágya használata javasolt. A Genezis NPK 0:10:28 műtrágya megfelelő megoldás. Ha csak foszfort juttatunk ki, az is jó.
Vetés előtt a következő tápanyag kijuttatást javaslom: NPK 15-ös, vagy NPK 8:20:30 műtrágyából dolgozzunk be a talajba. Ha olyan műtrágyát tudunk kijuttatni, amely tartalmaz kalciumot, és magnéziumot is, akkor keveset, ha nem, akkor többet szórjunk ki hamut is. A nyitott vető sorba plusz foszfort (csak azt) tegyünk, vagy ha nedvesítés gyanánt lombtrágyát használunk, akkor egy általános Komplex Plusz oldattal tegyük, amelyet kiegészíthetünk starter oldattal. Ez nem feltétlenül szükséges, az indító táplálást (starter) később is megtehetjük.
Én az általános (NPK 15) műtrágya bedolgozását szoktam a talajba, a sorba pedig foszfor műtrágyát, és sima Komplex Plusz lombtrágyát a mag nedvesítésére.
Az a fontos, hogy mindenképpen kell tápanyagot juttatni a talajba vetés előtt. Döntés kérdése, hogy mennyit most a talajba, és később lombtrágyaként mennyit lombon keresztül. De valamennyi alap az kell.
- 4.2 fejtrágyázás
A fejtrágyázás az adott kultúra tápanyag pótlását jelenti a tenyészidő folyamán, annak egy vagy több, különböző életszakaszaiban (fenológiai fázisában).
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem alaptrágyázással oldjuk meg az egészet? Első sorban a tápanyagoknak a talajban történő mozgása az ok. A nitrogén egész biztosan kimosódna, mire egy kukorica felnőne, de vannak más tápelemek is, amelyeknek viszonylag gyors a mozgása a földben. Konkrétan a kukoricánál maradva, ami nitrogén igényes növény, a tenyészidő elején még nincs sok nitrogénre szüksége. A vegetatív részek növekedésekor, vagyis a nagymértékű zöldtömeg gyarapodás idején viszont kell a sok nitrogén. Később, a generatív, szaporodó szervek kinevelésekor is kell a sok nitrogén (többek között). További ok, hogy közben az egyéb növények (gazok) felhasználják a talajban lévő tápanyagok egy részét.
Mivel a szerves jellegű trágyák talajba történő beforgatását nem lehet megoldani a tenyészidő alatt, ezért a fejtrágyázást műtrágyával lehet hatékonyan megoldani. Ezen belül is a nitrogén és kalcium pótlása lehet hatékony, mert a foszfor és kálium eléggé lassan mozog a talajban. Amennyiben foszfort és/vagy káliumot is tartalmazó műtrágyát kívánunk használni (mert pl. csak az van, az maradt), akkor a kijuttatás után feltétlenül öntözni kell, lehetőleg több alkalommal is, hogy a tápanyag mozgását felgyorsítsuk.
Nem lehetetlen, hogy a fejtrágyázást kihagyjuk. Ha az alaptrágyázást nagyobb dózissal végezzük, illetve a lombtrágyázást gyakrabban, szintén nagyobb dózissal végezzük, akkor a fejtrágyázást ki lehet hagyni.
Érésben viszont lehet komoly szerepe a fejtrágyázásnak, persze nem közvetlenül érésben kijuttatva. A kálium ellátottság a kulcsa többek között, hogy a végén mennyire lesz édes a kukorica. Ha a csövesedés idején intenzíven tápláljuk kálium túlsúlyos műtrágyával, és azt be is mosatjuk a talajba, akkor a lombtrágyázás egy részét már meg is tettük. Ha ezen megoldás mellett (is) döntünk, akkor szulfát alapú műtrágyát használjunk, semmiképpen ne nitrátosat.
- 4.3 lombtrágyázás, amely 4 fő fázisra osztható
A leglényegesebb része a táplálásnak. Ha csak alaptrágyát juttattunk ki, és azon belül is csak műtrágyát, akkor a lombtrágyázás szerepe jelentősen felértékelődik. A kukoricának nagy a levélfelülete, ami hatékony makroelem kijuttatást tesz lehetővé. A korai fenológiai fázisokban kifejezetten ajánlott is, mert a gyökér mérete és működése még nem épült fel. A mikroelem pótlás területén is egyedülálló lehetőségek vannak, amelyeket nem akadályoz a talaj ph értéke semmilyen módon vagy mértékben.
A lombtrágyázás során a következő anyagokat használom:
(tápoldat/tápanyag neve és link - rövid leírása (tápanyag tartalma m/v%))
A lombtrágyák hatóanyag tartalmát minden esetben a gyártó által megadott (m/v %), vagyis tömeg koncentráció-s értékben adom meg. Ahogy a belinkelt wiki cikk is mutatja, a mértékegység "kg/m³ vagy g/dm³ (utóbbi nem szabványos, de használatban van)". A bejegyzés írása során ha használok hatóanyag vonatkozásában mennyiséget (tehát nem arányt, és nem is termék mennyiséget), akkor azt csak számmal teszem meg, a mértékegység kiírása nélkül. Termékre vonatkozó mennyiség esetén viszont használom minden esetben a vonatkozó SI mértékegységet. (gramm, milliliter, stb)
- FH Komplex Plusz - egy remek általános, szilárd öntöző műtrágya, NPK: 2:1:3, és kalcium, illetve magnézium kivételével teljes mikrotápelem sor benne van, de csak egy általános mennyiségben, ami általános megoldásokra jó (tartalma sok minden, lásd link)
- FH Komplex Plusz AGRO - a Fitohorm éréskor alkalmazandó szilárd öntöző műtrágya, ami kifejezetten a cukortartalom emelésére lett kifejlesztve. Nagyon hatékony, ageni szilvánál volt, olyan eredményt adott, hogy nem kellett bele cukor a befőzéshez.
- FH Turbo Foszfor - starter, indító oldat, magas foszfor és kálium, alacsony nitrogén mellett. A gyökér indulásához szükséges kombináció, ami nem feledkezik meg a szárról sem. Kifejezetten tömény oldat (és drága), óvatosan bánjunk vele, szerintem max. 1%-os töménység. (N: 4; P2O5: 28; K2O: 26)
- FH Turbo Kálium - újhullámos termék, ez is a cukortartalom emelésére szolgál. Extra magas hatóanyag tartalom, a legmagasabb a Fitohorm termékek között. Számos előnye van, nagyon jó termék.
- FH Mikromax - mikro tápelemek, kifejezetten nagy mennyiségben. De ez is egy általános oldat, tehát speciális, egyedi megoldásokra nem jó. Viszont ha általános jelleggel akarunk mikroelemt kijuttatni, ez a legjobb megoldás. Ez is eléggé tömény oldat, óvatosan vele, max! 1%-os töménység (Fe: 3; Mn: 1,32; Cu: 0,15; Zn: 0,23; B: 0,26; Mo: 0,07)
- FH 24 Mg Magnézium - magnézium és kén, de oldat formában. Ha minden igaz, a Fitohorm egyedi megoldással kifejezetten kisméretű részecskékkel állítja elő a tápoldatát, ami bizonyos esetekben előnyös lehet. Én mindenbe rakok magnéziumot a fotoszintézis miatt, a kén pedig az olaj termelésre van nagyon jó hatással. (MgO: 6,6; SO3: 10,6)
- FH Turbo Magnézium - az igazi nagyágyú magnézium táplálás tekintetében. De van egy másik oldala is ennek az oldatnak: az extra magas foszfor szint, konkrétan ebben a termékben a legmagasabb, (m/v %) 35 ! Tehát ha extra löketet szeretnénk foszforból, akkor ez is a megoldások között van.
- FH 30 P foszfor - magas foszfor és közepesen alacsony nitrogén. Önmagában foszfor kijuttatásra nem szoktam használni, de ha foszfor szintet akarok emelni, arra tök jó. (N: 7; P2O5: 18)
- FH 39 K kálium - a vicces kálium mono oldat, ahol az NPK: 1:2:3. Egy kálium kijuttatásra tök jó oldat, én jobban kedvelem, mint a Turbo Káliumot, annak magas kén tartalma miatt. Itt ilyen gond nincs, Mikromax-szal egy nagyon ütős megoldás. (N: 3; P2O5: 6; K2O: 9 )
- FH 40 Ca (N mentes) kalcium - a neve is mutatja, mi van benne. Fontos, hogy ebben nincs nitrogén, így bátran lehet a Komplex-hez, vagy máshoz tenni. A kalcium egy kifejezetten fontos, nagyon sok folyamatban szerepet kapó tápelem, a földek egyre jobban merülnek ki. A hamuban is sok van, de azt nem lehet mindig, illetve lombon keresztül sem, szóval ha levél, akkor ez a megoldás. ( CaO: 17)
- FH 55 Fe vas - mondhatni a vasgálic párja, oldat formában. Csak vas, és más semmi. Sok föld van, ami vashiányos, vagy esetleg a ph miatt nem hasznosul a vas. Lombon keresztül jól hasznosul, vasgáliccal szemben akkor javasolt, ha szélsőséges körülmények között nagyon fontos a vas pótlása. Általában a vasgálic jó majdnem mindig. (Fe: 4)
- FH 65 Zn cink - egy remek és speciális megoldás. De mondhatnám, hogy a növekedés tápeleme, meg még sok minden másé. Kukoricánál feltétlenül szükséges. (Zn: 4)
- FH Turbo Cink - természetesen már cinkből is van Turbo termék. Extra magas cink tartalom (Zn: 10), szerintem megéri az árát. A Fitohorm webáruházában hasonlítva a termékek árait, alig van különbség, viszont ebben 2,5-ször annyi a cink, mint a mono oldatban. Megéri.
- UK keserűsó - az olcsó magnézium és kén forrása. (MgO: 16; SO3: 30) ha szárazság van, vagy hideg, vagyis bármi miatt feltételezhető, hogy a levélen össze vannak húzódva a gázcsere nyílások, akkor inkább az oldatokat használjuk.
- UK vasgálic - az olcsó vas forrása. (Fe: 20) ha szárazság van, vagy hideg, vagyis bármi miatt feltételezhető, hogy a levélen össze vannak húzódva a gázcsere nyílások, akkor inkább az oldatokat használjuk.
- 4.3.1 korai táplálás, (starter)
A starter, indító táplálás célja a gyökeresedés elősegítése, az állomány elindulása.
A kelés utáni korai időszak táplálás tekintetében nagyon fontos. A gyökérzet még fejletlen, a talaj felső rétegeiben van. A magas foszfor tartalmú lombtrágyák jelentik a megoldást. Érdemes odafigyelni, hogy csak a sorba menjen a permetlé, ott is gyorsan fel fogja hozni a gazt. Vannak speciális szórófejek egyes permetezőkhöz, amelyek segíthetnek hatékonyan megoldani ezt, mivel nem kör keresztmetszetű a permet kijuttatása.
Bármely foszfor túlsúlyos oldat műtrágya jó. A kifejezetten a gyökeresedés elősegítésére, az állomány elindulására készült lombtrágyákat a "starter" vagy "indító" kifejezésekkel szokták megkülönböztetni. Fontos még a kalcium, cink, vas, magnézium a jelenlegi folyamatokban, és persze a megfelelő víz ellátottság.
Én a következő összetételt szoktam használni (spec szórófejjel, csak a sorba):
FH Turbo Foszfor 8-10 ml/l + FH Mikromax 3 ml/l + FH 24 Mg magnézium 3ml/l + FH 40 Ca (nitrogén mentes) 3-5 ml/l
- Turbo Foszfor, régebbi nevén starter oldat, igen magas foszfor és kálium tartalommal rendelkezik. A talaj ph értékétől, és minden antagonista hatástól függetlenül érvényesül a lombon keresztül. Eléggé drága oldat, szóval várjuk meg, amíg lesz valamekkora levele a növénynek, legalább kettő.
- Mikromax. Az általános mikroelem pótlásra most nagyon nincs szükség, de a makro tápelemek hasznosulásához, és úgy általánosan is nem rossz, ha van egy kevés benne, ami mellé megy, az meg ott lesz a talajban. Mivel igen kicsi még a lomb, picit közelebb van ez most egy fejtrágyázáshoz a mikroelemek szempontjából. Épp ezért óvatosan, csak egy keveset.
- 24 Mg. A kukorica a magnézium igényes növények közé tartozik, ami ebben a korai szakaszban még nem jut kifejezésre, de a beinduló fotoszintézis támogatására kell egy kis magnézium. És ezért is nem a keserűsót javaslom, itt bizony lehet előnye az oldat formának.
- 40 Ca (nitrogén mentes) A gyökér működésben, növekedésben betöltött szerepe miatt van helye a kombinációban. Akkor is tegyünk a permetlébe, ha juttattunk ki hamut.
2022 v.2.
Egy komplex alapú, extra foszfor és magnézium túlsúlyos, 2:6:3 NPK hatóanyag arányú, de mikroelemekben "gyengébb" megoldás. Ebben a verzióban kevés a kén /csak a komplex/, a kalciumot pedig jobb, ha külön juttatjuk ki, esetleges keverési próba sikere esetén mehet egybe is.
- FH Komplex Plusz 3-7 g/l + FH Turbo Magnézium 5-10 ml/l
Az általános alap a Komplex, amit nem a hagyományos magnézium megoldással juttatunk ki, hanem az extra foszforos Turbo Magnéziummal. Az alap magnéziumos megoldások kén alapúak, ez pedig korlátozza a felhasználhatóságot. Számos alap műtrágya is tartalmaz ként, ez egy lehetőség, hogy kevesebb kénnel dolgozzunk. NPK vonatkozásban ez a megoldás 18-42-21 extra magnéziummal.
Fontos! Egy kifejezetten széles mennyiségi intervallumot adtam meg. Ennek az oka egyszerű: itt tudunk beavatkozni az alaptrágyázást illetően. Ha nem juttattunk ki alap trágyát, akkor a földünk ismeretének birtokában (várható/vélhető tápanyag mennyiség, a mely a növény rendelkezésére áll) alkalmazhatunk magasabb dózist is. Vegyük figyelembe, hogy a Komplex része a mikroelem tartalom is, tehát a dózisban az N és K mennyiség együtt mozog a mikroelem tartalommal. Ha ezt nem szeretnénk, akkor a következő recept a megoldás.
A nagyon egyedi, teljesen kén mentes, ultra foszforos megoldás az alábbi. A mikroelem tartalom a Mikromax-on keresztül tetszés szerint szabályozható. Kalcium vonatkozásában itt is javasolt a keverési próba elvégzése!
- FH Turbo Makro 5-10 ml/l + FH Turbo Magnézium 5-10 ml/l + FH Mikromax 3-5 ml/l
Egy remek megoldás, kifejezetten nagy mozgástérrel. A Turbo Makro az alap, hatóanyag NPK 18-18-18, tehát eléggé magas. Erre tesszük rá a Turbo Magnézium 4-35-0 NPK és MgO 10 hatóanyagát, ami összességében 22-53-18 NPK hatóanyagot eredményez. Tetszés szerint tehetünk mellé mikroelemeket még a Mikromax-al. Lehet így egyben használni, de lehet külön-külön is. Akár el is hagyhatjuk az alap Makro-t, és kizárólag a magnézium és foszfor ion hatóanyag szinergiájára alapozunk. Mikroelemmel vagy anélkül.
Ha a "régi" megoldást használjuk, kétszer kezeljük a teljes állományt ezzel a kombinációval, 5-7 nap eltéréssel, az első levelek megjelenése után. A 4-6 leveles szakaszban is megfelelő ez az oldat, akkor egy alkalommal használhatjuk.
Az újabb megoldások szélsőséges volta miatt gondoljuk meg, hányszor használjuk. Lehet egyszer, lehet többször is, de ne feledjük a régi igazságot: jóból is megárt a sok. A csődifferenciálódás idején egy általánosabb kombinációt alkalmazzunk.
- 4.3.2 második korai táplálás
Célja a cső kialakulásának (differenciálódásának) elősegítése, a gyökér- és szártömeg növelése.
A legfontosabb táplálások egyike, ezen múlik a cső mérete, száma, ahogy korábban is írtam. A növény 4-6 leveles állapotában alakul ki a cső, ekkor a rendelkezésre álló tápanyag mennyisége a döntő. Bármilyen okból kifolyólag kevés a tápanyag, akkor kisebbek lesznek a csövek, csökken a szemsorok száma, és hossza is. Később ezt megváltoztatni nem lehet. Jelenleg egy nem túl általános tápoldatra van szükség, korlátozott nitrogén tartalommal, nehogy elnyúljon a szár, ami fokozott szélkárhoz vezethet. Fontos a gyökértömeg növeléséhez a további foszfor és kalcium táplálás, a vegetációs részek, vagyis a szár és levél növekedéséhez pedig jelentős kálium, cink, kalcium, magnézium és vas szükséges.
A következő tápoldatok valamelyikét szoktam használni:
- FH Komplex Plusz 3-4 g/l + FH 30P foszfor 3 ml/l + FH 65 Zn cink 4-6 ml/l + UK keserű só 2-3 g/l + UK vasgálic 2g/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 3-4 ml/l
Az általános megoldás, ha minden rendben van az állományunkkal, akkor mehet ez a megoldás, ha kicsit el van nyúlva, mert túl sok lett a nitrogén, akkor a másik, lentebb.
NPK hatóanyag tartalom 21-25-21
- Komplex Plusz, az általános. Sajnos itt túlzottan is az, úgyhogy kell egy kis plusz, de a mikroelemek egy részét fedezi. Szóval jó alap azért. A nitrogén és kén tartalmára figyeljünk, a foszfor oldatban (N) és a keserű sóban (SO3) is van ez-az.
- 30 P foszfor, aminek kifejezetten a foszfor része a fontos. A nitrogén most nem annyira barát, később kelleni fog, most viszont óvatosan kell vele bánni, nehogy elnyúlás legyen a vége. Szóval vegyük figyelembe, hogy a Komplexben is van nitrogén, és itt a foszfor oldatban is.
- 65 Zn, a cink az egyik legfontosabb mikroelem, amire kényes a kukorica, pláne, hogy sok helyen hiányos a föld. Még az igénytelen takarmány kukorica is megszenvedi, ha nem kap cinket. A növekedés szempontjából is fontos.
- keserű só, a klasszikus magnézium és kén pótlás. A Komplexben is van kén, így azért óvatosan, mert a jóból is ugye.
- vasgálic, csak azért is. Na jó, a növekedéshez fontos a vas, és sok földön nincs belőle elég, vagy le van kötődve. Igaz, a Komplexben is van vas, szóval itt is jó, ha ismerjük a földünket. Szóval ha a vas ellátottság eleve rendben van, illetve juttattunk ki szerves trágyát, akkor ezt esetleg el lehet hagyni.
- 40 Ca, itt is kiemelkedő szerepe van a kalciumnak, a zavartalan növekedéshez fontos.
- FH 39 K 10-20 ml/l + FH Mikromax 5-6 ml/l + FH 65 Zn cink 2-3 ml/l + UK keserű só 3-4 g/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 3-4 ml/l
Egy alternatív megoldás, ha a korábbi táplálások során kicsit sok lett a nitrogén, és kezd elnyúlni az állomány, akkor ezt a lombtrágyát használjuk, ebben kifejezetten kevés van.
NPK hatóanyag tartalom 3-6-9 (arány 1:2:3)
- 39 K a kedvenc tartalék megoldás. Az NPK 1:2:3 aránnyal pont tökéletes, ha kevés nitrogén mellett több foszfort és káliumot szeretnénk kijuttatni. Mivel itt csak ez az oldat viszi a makro táplálást, így jóval több kell belőle. Természetesen a korábbi táplálások függvényében döntsünk arról, hogy mennyit is teszünk a permetbe. Ha korábban nem volt elég alapos az alap, illetve fejtrágyázás, vagy elnyúlt az állomány, mert sok a nitrogén, akkor a 10ml/l dózishoz legyünk közelebb, ha meg más a helyzet, akkor annak ismeretében tehetünk többet. Ettől nem fog elnyúlni az állomány, de jó erős lesz a szár.
- Mikromax itt is a mikroelem pótlást adja. Mivel a vas tartalma igen magas, így nem kell külön vasat használnunk.
- 65 Zn cink, a kukorica extra cink igényét hivatott fedezni. Persze a Mikromax-ban is van egy jó adag, de több kell, ezért tegyünk bele a cink monooldatból. Természetesen ne mindkettőből ne a maximumot tegyük bele, inkább a min-max páros, vagy a fordítottja legyen.
- keserű só, itt most kettős szerepben, mert egyik másik oldatban sincs kén, így nem csak a magnéziumot adja, hanem a teljes kén mennyiséget is.
- 40 Ca a szokásosan fontos kalcium.
2022.v2.
A picit foszforos és nagyon káliumos megoldások mellé odafér még más is.
Az egyenmegoldás, mennyiség alaptrágyázás meglététől és/vagy mennyiségétől függően.
- FH Turbo Makro 5-10 ml/l + FH Mikromax 3-6 ml/l + FH Turbo Cink 1-3 ml/l + keserűsó 3-5 g/l + FH 40 Ca (N mentes) 3-4 ml/l
A Makro 1:1:1 arányú 18-18-18 hatóanyaga igazi egyenmegoldás, kb mint egy viccben, hogy egyen belőle a növény ami kell neki. A Mikromax a szokásos szerepkörben a mikroelemeket adja. Turbo Cink vonatkozásában azért is írtam alacsony mennyiséget, mert a Mikromax-ban már elve van egy jó adaggal, szóval akár le is cserélhetjük a sima 65 Zn-re is, abból sem kell sok. Általában szeretek vasat is kijuttatni, és nem csak azért, mert erre vashiányosak a földek. Amikor igazán mennie kell a növénynek, akkor a fotoszintézishez minden szükséges elem kell, hogy ott legyen. Ezek pedig alapban a magnézium és vas (meg még más is, de azt most hagyjuk) Itt viszont a Mikromax fedezi az igényt, kivéve persze, ha vashiányos a földünk. A kalcium a mostoha mindenes, szintén nagyon fontos, mivel szinte majd minden élettani folyamatban részt vesz.
- 4.3.3 növekedési szakasz,
Ennek a lombtrágyázásnak a célja a vegetatív részek, tehát a levél és a szár kialakulásának elősegítése. Bár ennek az életszakasznak nincs kiemelkedő jelentősége, most csak nő a növény, de ez is fontos valamennyire, elvégre a most kialakult szár tartja majd a termés, a most kialakuló levelek lesznek a lombja a növénynek. Az elnyúlásra most is jó, ha odafigyelünk.
Növekedésben a következő kombinációkat szoktam használni:
FH Komplex Plusz 4-6 g/l + UK keserű só 2-4 g/l + UK vasgálic 2-4 g/l + FH 65 Zn cink 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 5-8 ml/l
Egy általános megoldás egy általános helyzetű állomány számára. Nitrogén szegény verzió lejjebb.
- Komplex Plusz itt tökéletesen fedezi a kukorica szükségletét. Persze extra előnyökért érdemes extra táplálást adni.
- keserű só a szokásos magnézium forrás. A nagy zöldtömeg növekedéshez jó, ha folyamatosan fenntartjuk a magnézium és vas szintet, az erős szár később jól jöhet, különösen ha másodvetésről van szó, az őszi szelesebb időben döntő fontosságú.
- vasgálic pedig a klasszikus vas forrás, szintén a nagy zöldtömeg növekedés elősegítésére.
- 65 Zn cink valójában most hanyagolható lenne, mert a korábban kijuttatott cink elegendő, ám a növekedés serkentésben betöltött szerepe miatt jobb, ha adunk. Biztos ami biztos alapon is érdemes, nehogy hiány betegség alakuljon ki valahogy.
- 40 Ca kalcium mindig fontos, mert annyira sokrétű a kalcium szerepe a növényben. Ám most még fontosabb, mert mint sejtfal alkotó a jelentős növekedésnek akár gátja vagy motorja is lehet. Ezért inkább emelt adaggal juttassunk ki.
FH 39 K 10-20 ml/l + FH Mikromax 5-6 ml/l + FH 65 Zn cink 3 ml/l + UK keserű só 3-4 g/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 3-4 ml/l
Nitrogén szegény változat, hogyha korábban elnyúlt az állomány, akkor most sem késő visszafogni.
- 39 K kálium, a szokásos tartalék ász. Tökéletes arányokkal a jelenlegi esetre, hiszen a gyökér növekedése bár intenzív, a korábban már kijuttattuk a szükséges foszfort, már csak némi utánpótlás kell, viszont káliumból meg jó sokra van szükség a szár erősödéséhez. Nitrogén meg csak egy kevés.
- Mikromax hogy legyen benne mikroelem is folyamatosan. Igazából ezt most akár el is lehet hagyni, hiszen az egyéb komolyan szükséges mikroelemet, mint a cink és magnézium, úgyis teszünk bele. Ha elhagyjuk, akkor viszont vasat azért kell bele tenni.
- 65 Zn cink, mert kell a növekedéshez, meg a kukoricának.
- keserű só, hogy legyen magnézium.
- 40 Ca kalcium, ahogy előzőleg írtam, nagyon fontos most a növekedésben.
v2. 2022.
Van egy kifejezetten egyedi lehetőség a növekedési szakaszban. Ez pedig az osztott növekedés. Ez azt jelenti, hogy a növekedés alapvető tápeleme a nitrogén, amely a sejtek differenciálódásában (növekedésében) vesz részt, ez többek között a hosszanti jellegű nyúlást is takarja. Megtehetjük azt, hogy visszafogjuk a nitrogént, és egy darabig alacsonyan tartjuk a növényt, majd később emeljük meg a nitrogén szintet, és nyújtjuk meg kedvünkre a kukoricát. Én azért szoktam ezt alkalmazni, hogy a megerősödött növényt emelem, mert addig kevésbé érzékeny az erős szélre. Viszont azt is tudnunk kell, hogyha a növekedési szakasz lezárul, utána a legnagyobb adag nitrogénnel sem lehet a magasságon változtatni. Érzésre szoktam "belőni", hogy meddig mehetek el, szerintem kb a címerhányás a határ, amíg a portokok el nem kezdenek kinyílni. Viccesen szokott kinézni, hogy 1-1,3 m magasan kezdik a címert kitolni, de végül 2 m felett lengedezik a teteje.
Az ehhez szükséges táplálás:
FH Turbo Foszfor 5-10 ml/l + FH Mikromax 3-5 ml/l + UK keserűsó 2-3 g/l + FH 65 Zn 1-3 ml/l
Ez egy kifejezetten nitrogénben szegény kombináció, magas PK és épphogy közepes mikroelem szinttel. A növekedésben is szerepet játszó cink csak nagyon vissza fogottan van jelen, ha jó a föld cink ellátottsága, akár el is hagyhatjuk, hiszen a Mikromax-ban is van elég sok.
Aztán az emeléshez:
FH Komplesz Plusz 7-10 g/l + FH 30P 7-12 ml/l + FH MikroMax 5-8 ml/l + FH 65 Zn 3-5 ml/l + FH 40Ca (N mentes) 5-10 ml/l + UK keserűsó 2-3 g/l
Ez egy tömény, nitrogénben gazdag megoldás. NPK tartalma 21-25-21. Magas mikroelem szint, plusz cink és magnézium. A növekedés mellett a magas foszfor és kálium szint segíti a gyökérzet fejlődését és a szár erősödését is.
Lehet még úgy is, hogy a Komplex-et és a 30P foszfor monooldatot lecseréljük Turbo Makro-ra 8-12 ml/l. A mikroelem tartalom, valamint a magas cink szint így is a hosszanti növekedés irányába fog hatni.
Ha csak egyetlen megoldással szeretnénk működni:
- FH Komplex Plusz 4-6 g/l + FH Turbo Makro 3-5 ml/l + FH 65 Zn 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) 4-6 ml + UK keserűsó 2-3 g/l
Látszatra nem különbözik a korábbi megoldásoktól, mégis jelentős különbségek vannak. Ez egyáltalán nem tekinthető egy tömény, intenzív oldatnak. Egy kis ez, egy kis az, hetente, vagy akár 5-6 naponta mehetünk vele.
- 4.3.4 érési szakasz, melynek 2 fő fázisa van
Itt fordulunk rá a célra. Nagyon fontos, hogy jól legyen tartva a kukorica, mind tápanyag, mind víz tekintetében, a csövek kinevelése egy energiaigényes feladat. Ha valamelyikből hiányt szenved, az számos káros, hátrányos folyamatnak lehet az okozója. Főként a vízhiány lehet nagy gond, akár a félig kitelt szemek töppedését okozhatja. Szóval legyünk felkészülve, hogy mindent megadjunk a kukoricának, amit csak kell.
- 4.3.4-a cső növekedése, szemek kitelése
Itt jöhet a padlógáz minden szempontból. Egy általános jellegű tápoldat kell, amiben van minden (is), hogy tudjon működni a növény, és legyen elég, amit a szemekbe tud koncentrálni.
Csövek kitelésének az idején a következő kombinációkat javaslom használni 4-7 naponta, a kultúra állapotától, illetve a korábban kijuttatott alap- és fejtrágya mennyiségétől és összetételétől függően.
Páratlan permetezések:
FH Komplex Plusz 3-4 g/l + FH 30 P foszfor 3-4 ml/l + UK keserű só 1-2 g/l
Általános oldat egy kis plusz foszforral és magnéziummal.
vagy
FH Komplex Plusz 3 g/l + FH Turbo Foszfor 2 ml/l + UK keserű só 1-2 g/l
Ebben az oldatban magas a kálium, ha esetleg még akarnánk a száron erősíteni.
2 hetente (minden második, páros permetezések):
FH Komplex Plusz 3-4 g/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 2-3 ml/l + FH 65 Zn cink 2 ml/l
Az általános oldat most egy kis cinkkel és kalciummal.
2022.v2.
Régóta gondolkodtam azon, hogy kellene írnom egy teljesen oldat alapú receptet is. Fontos a víz ebben a fenológiai fázisban, de ha esetleg elmaradna, akkor a szárazság miatt a lombtrágya hasznosulása is csökken. Ennek lehet elejét venni egy kizárólag oldatokból készült lombtrágyával.
További fontos tényező a foszfor ebben a fenológiai fázisban, az energia transzfer (adenozin foszfátok, ATP, ADP) miatt szükséges.
Ha káliumra gyúrunk. A foszfor szint is jelentős.
- FH 39 K 50-100 ml/l + FH Mikromax 3-5 ml/l + FH 24 Mg 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) 3-5 ml/l
Ha foszforra gyúrunk, de viszonylag magas nitrogénnel.
- FH 39 K 50-100 ml/l + FH 30P 50-100 ml/l + FH Mikromax 2-4 ml/l + FH 24 Mg 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) 3-5 ml/l
Ha általánosra izmozunk.
- FH Turbo Makro 40-60 ml/l + FH Mikromax 2-4 ml/l + FH 24 Mg 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) 3-5 ml/l
Ha már nem érdekel az egész.
-
- 4.3.4-b tejes érés, cukortartalom emelése
Ez már az egyszerűbb(nek tűnő) rész. Az érés kezdetén nagyon sokat tudunk tenni a cukortartalmat illetően. Persze ez ízlés kérdése, ha valaki nem szereti annyira édesen, akkor a sima általános oldattal lehet menni tovább. De ha édesen, vagy nagyon édesen, esetleg nagyon-nagyon-extra-ultra-piszkosul édesen szeretné azt a kukoricát, hát itt a lehetőség.
A fő tápelem most bizony a kálium lesz. Váltogatva lehet adni a különböző kálium túlsúlyos oldatokat. A műtrágya egyáltalán nem jó ilyenkor már.
A következő kombinációkat szoktam használni 4-5 naponta a szemek kitelésének a végén, illetve tejes érés elején. Jó a nagy adag káliumos lombtrágya, de azt vegyük figyelembe (mielőtt ördögi mosollyal az arcunkon naponta permeteznénk), hogy a plusz tápanyag valamennyire gyorsítja az érést. És viasz érésben már a csemegekukorica sem finom.
Kálium, kalcium és magnézium (plusz kén) a fontosak.
- FH Komplex Plusz AGRO 5-8 g/l + FH 24 Mg magnézium 3-5 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 3 ml/l
A Komplex Plusz AGRO változatát használjuk, ami kifejezetten cukor emelésre van érésben. Mellette még magnéziumot és kalciumot adjunk ki.
- FH Turbo Kálium 8-10 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) 4 ml/l
Ha a Turbo megoldás mellett (is) döntünk, akkor magnéziumot nem tudunk kijuttatni, mert az összes magnéziumos megoldásban elég sok kén is van, márpedig a TK veszedelmesen magas kén szinttel rendelkezik.
- FH 39 K kálium 10-15 ml/l + FH 40 Ca (N mentes) kalcium 3 ml/l
Ez mondhatni egy alap. bár magában is jó, de a következő kiegészítésekkel is lehet használni:
+ FH Turbo Kálium 5 ml/l
+ FH Turbo Kálium 3 ml/l + FH 24 Mg magnézium 2 ml/l
Van az a mennyiség lombtrágyából amivel a kukoricát is le lehet perzselni. Szóval bátran, de ésszel.
2022.v2.
Az édesítéshez nem sokat tudok hozzáfűzni újat. Talán egy dolgot, azonban szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a tapasztalataimra alapozott kísérletezgetések, viszont az eredményük egyelőre nem konkluzív, meghatározó, vagyis nem egyértelmű, nem biztos. A lényeg, hogy arra figyeltem fel, ha nagyon folyamatosan táplálom a kukoricát, amely keretében folyamatosan magas a kálium szint, az erős szár miatt (sok a szélkárom), akkor a végén a kálium felhasználás a növénynél nem fog az adott fenológiai fázisnak megfelelően maximálisan érvényesülni. Tehát a káliumnak a generatív rész szacharid (cukor) tartalmának a befolyásolása nem fog érvényesülni, csak részben. Nem ismertetném a folyamatok mögött lévő kémiai részt, a lényeg, hogy a tejes érés fázisa előtt kb 2 héttel vigyük le a lehető legalacsonyabbra a kálium táplálást, majd a tejes érés kezdetén pedig vigyük magasabbra megint. Ezzel persze óvatosan, pontosan nem tudom, hogy mi az elérhető maximális cukorszint, de volt már olyan kukoricánk, amit emiatt el kellett dobni (túl édes volt).
5. Öntözés
Az egyike a legfontosabb pontoknak. Öntözés nélkül a csemegekukoricából nem lesz semmi. Nem telnek ki a szemek, illetve korábbi fenológiai fázisban csak simán megáll a növekedésben a kukorica. Két főbb rész különül el az öntözést illetően a teljes tenyészidő folyamán. Ezek:
- virágzás előtt bármilyen öntözés jó
- virágzásban nem szabad öntözni
- virágzás után a talajfelszín öntözése jó csak
Nem tök mindegy a kukoricának, hogyan öntözöm, amíg öntözöm? Tudja, hogyan kapja a vizet a kis válogatós? Nem tudja, de sajnos nem mindegy. Illetve annyira nem is sajnos, amikor a kukorica felnő, magas lesz, akkor nagyon úgysem tudjuk máshogy öntözni. De ha tudnánk se tegyük. A legfontosabb, aminek feltétlenül teljesülnie kell, hogy virágzáskor ne öntözzük. Mert a víz lemossa a pollent (virágport) a bajuszról, nem termékenyülnek a szemek.
Hőmérséklet az öntözésben. Bizony, öntözésnél ezt is figyelembe kell venni, mert a kukorica hőigényes növény. Szóval annyira nem jó, ha lehűtjük, mert akkor lelassulnak az életfolyamatai is, vagyis a növekedés. Két rész különül el itt is, az egyik a kelés, a másik a többi. Keléskor nagyon fontos a talaj hőmérséklete, az intenzív kelés csak melegben lehetséges. Ha hidegebb, hűvösebb a föld, akkor a kelés jelentős elhúzódására számíthatunk. Tehát vetés előtt öntözzünk, meg a sor alját, aztán amíg ki nem kel, ha lehet ne öntözzük, vagy melegebb vízzel (ne kútvízzel, tároljuk fent, ha lehet). A további öntözésnél meg már a meleg miatt fontos, hogy milyen hőmérsékletű vízzel öntözzük. Szélsőséges esetben sokkot is kaphat a növény, ha nagy melegben nagyon hideg vízzel öntözzük. Bár láttam olyat, hogy vetőmag kukoricát nyári meleg nap közepén öntöztek 20 °C-os vízzel. Csemege nem tudom, bírta-e volna azt, de jobb, ha nem próbáljuk ki. Kell a víz, ez oké, de minek hűtsük a kukoricát? És itt jöhet jól, hogy be kell tölteni, mert így a sorok közti árkot feltölthetjük vízzel. Ez sajnos tudja vonzani a vakondokat, szóval készüljünk fel rá, hogy egy idő után a sima árasztásos öntözés nem fog menni. Én többek között ezért is már áttértem a csepegtetős öntözésre.
Érés és az öntözés. Kifejezetten fontos érésben, hogy öntözzük a kukoricát. Előtte is kell, hiszen nem fognak kitelni a szemek, ám ha érésben hagyjuk el a vizet, akkor könnyen lehet, hogy nagyon hamar a viasz érés stádiumába kerül a kukorica, vagyis nem lesz már olyan ropogós, zsenge, hanem bekeményednek a szemek, a cukor meg elbomlik.
6. Növényvédelem
Ez is a kritikus problémák közé tartozik. A kukoricának alapvetően csak rovar kártevői vannak, azok ellen a védekezés viszont nagyon fontos. Ha kukorica bogár rágja a töveket, akkor már egy korai stádiumban is, de alapvetően csak virágzás előtt, után, illetve csövesedésben 1-3 alkalommal kell permeteznünk.
Tehát:
- virágzás előtt
- virágzás után
- csövesedésben
- Virágzás előtt. Az egyik legfontosabb permetezés. A virágzás előtt kitolja a bajuszt a csőkezdemény, illetve beérnek a portokokban a pollenek. Ha minden jól megy, akkor a portokok kinyílnak, a virágpor szépen ráhull a bajuszra, és megtörténik a megtermékenyülés. De ha jönnek a bogarak, akkor lerágják a bajuszt, és/vagy a címerben a portokokat. bármelyik megtörténik, az a termékenyülés elmaradását okozza, tehát hiába van cső, rajta a szemkezdeményekkel, azok nem foknak megnőni, csak üres csutka lesz a termés. Vagyis semmi.
- Virágzás után. Ugyan azért permetezünk, mint virágzás előtt, gyérítjük a kártevőket. Ha egyáltalán nem látjuk a bogarakat, sem pedig a kártételüket, akkor el lehet hagyni ezt a permetezést. De alaposan nézzünk körül, a tévedésnek komoly ára lehet!
- Csövesedésben. Ha sikerrel termékenyültek a szemek, akkor jöhet azok növekedése. Sajnos az elfogyasztásukra van több jelentkező is. Bogarak, hernyók. És mielőtt valaki bio kukoricáról kezdene gondolkodni, igen jelentős mértékű kárt tudnak okozni azzal, hogy végigeszik magukat a csövön, és csak az ürüléküket hagyják ott. Természetesen a kár okozás helyén a rothadás is meg tudja kezdeni a csövet, bár ez nem jellemző. De épp elég, ha megnyitva a terményt, egy vagy több kukacot, és sok trutyit találunk benne.
Általában nem szoktam javaslatot tenni vegyszerre, most mégis kivételt és javaslatot teszek. Én a Full 5CS-t használom, ami Karate Zeon kompatibilis. Kontakt szer, csemegekukoricára mindössze 3 napos várakozási idővel. Kifejezetten elégedett vagyok a szer hatásfokával. Általában 2 permetezés elég, jelentősebb fertőzési nyomásnál kellhet 3-4. Természetesen lehet mást is használni.
7. Szedés, érés
Bár ez a pont nem tartozik a kritikus gondok közé, de sokat tud rontani az élvezeti értékén a csemegénknek, ha nem szedjük le időben, mert elbomlik a cukor, keményítő lesz belőle, a maghéj megkeményedik, aztán már nem is tudunk különbséget tenni a takarmány és a csemege között. Épp ezért fontos tudni, hogy a kukoricának 3 érettségi állapota van. Ezek a következők:
- Tejes érés
- Viasz érés
- Teljes érés
Ezek közül nekünk a tejes érés kell, amikor még a maghéj viszonylag vékony és gyenge, a magot megsértve pedig tejszerű, opálos folyadék szivárog, illetve fényes a felszíne. Ebben a stádiumban a jó minőségű csemegekukorica akár nyersen is fogyasztható, élvezeti értéke így is... tejes! :) Még viasz érésben is fogyasztható a kukorica, de ekkor már sokkal közelebb van a takarmányhoz, cukortartalmának java odalesz, és a szemek héja is sokkal erősebb. Az igazi minőség, amikor a kukorica zsenge, ízletes és édes, élvezeti értéke maximális, kizárólag a tejes érésben van. Melegben illetve vízhiány esetén igen rövid lehet ez a periódus, és hamar bekövetkezik a viasz érés.
De ahogy nem jó a késlekedés, úgy nem jó a sietség sem. Fontos, hogy megvárjuk, amíg a szemek a cső végén is kitelnek, a szemsorok záródnak, és a szemek színe sárga lesz. Amíg ezek nem következnek be, addig kár leszedni a csövet, mert még íztelen.
8. Felhasználás
Ez az a pont, ami a lehető legszemélyesebb. Mit lehet erről írni? Hát, például azt, amiben hibázni szoktak.
Elkészítés vagy hűtés. Kényes dolog a csemegekukorica. Leszedés után vagy el kell készíteni 1 órán belül, vagy hűteni kell 2-3 °C-ra. Ha nem tesszük, akkor az utóérés miatt a cukor jelentős része elbomlik. Többek között ezért sem lehet édes csemegekukoricát venni. Hűtéssel 1 napot lehet késleltetni a feldolgozást. Persze lehet többet is, de akkor már számíthatunk valamekkora minőségi veszteségre. 20 °C-on kifejezetten gyors, intenzív a bomlás a kukoricában, de ennél magasabb hőmérsékleten exponenciálisan nő a cukor bomlásának sebessége.
Főzési idő. Cseles dolog ez, mert a takarmánykukoricának minimum egy óra kell, de van, hogy több. Hát a csemegének elég a forrás után 6-8 perc.
Nyersen. Bizony, a jó minőségű csemegekukoricát simán el lehet fogyasztani nyersen, alig más az íze. Ha egy kukoricát nem lehet nyersen a tejes érés állapotában elfogyasztani, akkor az nem jó minőségű, vagy nem csemege. Mindenesetre ez akár támpontot is adhat, ha édes, akkor csemege, ha keményítő lisztes ízét érezzük, akkor takarmány. Vagy elkéstünk.
