Eredetileg nem állt szándékomban az öntözésről bejegyzést írni, hiszen nem ez a témája a blognak, de egy másik blogot olvasva "esett" a nyakamba az általános felszólítás, hogy bezzeg én nem írok öntözésről. Hát, írok, végül is tapasztalatom van benne, amióta van kertem, azóta próbálom több-kevesebb sikerrel öntözni. Lássuk hát, szerintem mivel érdemes és hogyan.
+v1: hogyan részben egy zöldségeskertben alkalmazható szalagos csepegtető módszerrel kapcsolatban egy másik blog bejegyzése
Először is, hűen a blog témájához hadd hangsúlyozzam azt, amit már a címben is írtam: víz nélkül nincs tápanyag. Ez gyakorlatilag azt takarja, hogy a vízzel, oldott formában szállítódik a tápanyag. Engem is meglepett, de (ha igazat mond a forrás, amit olvastam) a növény által felvett víz 98%-a (!!!) tápanyag szállításra és hőmérséklet szabályozásra megy el, tehát a növény elpárologtatja. Érdekességként említem, hogy egy meleg nyári napon a növény levelében lévő víz kevesebb, mint egy óra alatt teljesen kicserélődhet, illetve az egész növényben lévő víz napi szinten kicserélődik. Részleteit illetően nem megyek bele a témába, akit érdekel, nagyon sok jó írás van ezzel kapcsolatban: víz szerepe a növények életében.
Persze nem mehetek el a tápanyag kérdéskör mellett sem, így mindegyik öntözési módnál oda fogom írni, lehet-e és hogyan érdemes tápanyagot kijuttatni. :)
Három részre osztom az öntözés témakört:
- mennyit
- hogyan (+tápanyag rész)
- mivel (gyakorlati rész)
1. Mennyit
Több oka van, hogy a mennyiségi kérdéssel kezdem a témát. Első sorban azért, mert nagyon gyakran látom azt, hogy a kijuttatott öntözővíz mennyisége (siralmasan) kevés. Általánosságban lehet úgy számolni, hogy 1 mm csapadék (1 liter/1 m2) 1 centi mélyen nedvesíti át a talajt. Persze a valóságban nem lineáris a dolog, a fenti szárazabb rész átnedvesedéséhez több víz kell, mint a mélyebben lévő, valamennyi vizet még tartalmazó rétegekhez, de mint irányszám hasznos. Szóval ebből a számból kiindulva azt hiszem némileg érezhető, hogy 5 mm csapadék gyakorlatilag a növénynek semmi. Vannak persze növények, amelyeknek a talaj felső rétegeiben is vannak gyökerei, de számos növénynek a felső 5-7 centiben nincs hajszál gyökere. De akár van, akár nincs, a talajnak ez a része nagyon könnyen kiszárad, hiszen a napsütés és a szél szárító hatásának is ki van téve, gyakorlatilag 2-3 napsütéses nap (-1 ha fúj a szél is), és már nincs is víz benne. Azért is fontos kérdés a mennyiség (azon túl, hogy a gyökérzónába kell vizet juttatnunk), mert a növény természetesen a "könnyebb" irányba megy, vagyis a legkevesebb energia befektetés irányába. Ez azt jelenti, hogyha a talaj felső rétegei tápanyagban és vízben dúsak, akkor nem fog mélyebbre gyökeret növeszteni. És ennek lehet egy igen kellemetlen következménye: hogyha a talaj felső, hajszál gyökérzettel átszőtt része kiszárad, akkor a növény bizony hamar nagy bajba kerülhet. (ahogy a bevezetőben írtam, az egész növényben naponta kicserélődhet a víz) Szóval érdemesebb ritkábban öntözni, de akkor sokat, hogy a talaj alsó rétegeibe is leszivárogjon a víz, ahonnan a napsütés és a szél nem tudja elpárologtatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem homokos talajon legalább 25 mm-t juttassunk ki, ha nekikezdünk. Én 25-45 mm között szoktam (többek között kultúra függő), biztos, ami biztos, ki tudja, a következő öntözés esedékességénél lesz-e lehetőségem öntözni. Érdemes a termőtalajunk konkrét ismeretében dönteni a kijuttatandó vízmennyiségről.
Egészen más a helyzet homokos talajon!
A homokban a víz igen könnyen mozog, a homok sajnos könnyen ki is szárad, egyrészt a laza szerkezete miatt, másrészt mert lehúz a víz gyorsan. Ott bizony a gyakrabban-kevesebbet elv érvényesül. Nincs konkrét gyakorlati tapasztalatom homokos talajjal kapcsolatban, így csak elvi ajánlást tudok megfogalmazni: 10-20 mm.
És persze vannak kivételek! Eléggé összetett téma az öntözés (is), próbálom egyszerűen, hasznosítható információkkal leírni a tapasztalataimat. Ezért írok egy általános ajánlást, amitől persze egyes esetekben el lehet és el is kell térni. Pl. ha vetettünk magot, és azt akarjuk ki "keleszteni", akkor teljesen fölösleges a 25 mm, sőt, káros, mert a sok víz csak rombolja a talajszerkezetet. Ezen túl a szükséges víz mennyiség függ az adott kultúra igényétől is, arról nem is beszélve, az is lehetséges, hogy a vegetációs időszak alatt nem lineárisan (időben egyenletesen) oszlik el a vízszükséglet. (pl. hagyma: a fejnevelés időszakában kritikus tényező a víz, a pajzs kialakulásának idején... szintén kritikus, csak más előjellel :D szóval először nagyon kell, aztán nagyon rossz)
2. Hogyan
Az egyik legjobb kérdés öntözés esetén. Én két módszert szoktam a zöldséges részen alkalmazni, gyakorlatilag mindent meg tudok oldani ezekkel. Említés szintjén felsorolok más módokat is.
- eső szerű (bejegyzés végén videó)
Talán ez a legáltalánosabb öntözési mód, de sajnos vannak komoly hátrányai. Az egyik és legelső, hogy a levélre kerülő víz kedvező környezetet teremt a gombának, baktériumnak is. Szóval az esőszerű öntözéssel együtt jár a permetezés is. További gondot okoz, hogy a vízcseppeknek vannak mechanikai tulajdonságai is, vagyis a rosszul beállított öntöző sugárban oda tud verni rendesen, akár eltöri a növényt, de az is bőven elég a komoly kárhoz, hogyha lenyomja a földre (a sárba). Érdemes erre odafigyelni. Hátránya (és előnye is egyben), hogy viszonylag komoly technikát igényel, ami bizony nem olcsó, bár választék az aztán van bőven. Én személy szerint 3 lábú fémállványokon szektorálható szórófejeket használok, de van más is.
Tápanyag tekintetében is kétélű ez az öntözési mód. Egyrészt a klasszikus táplálás nem igazán hatékony így, hiszen a nagy vízmennyiséggel nagy tápanyag mennyiséget kellene kijuttatni (kivéve műtrágya, lásd a bekezdés végén). Persze lehet is, kifejezetten erre van a Fitohorm Komplex Plusz szilárd (amíg bele nem teszem a vízbe :D) öntöző műtrágya. De minimum 1 kiló kell 1000 liter vízbe, de jobb másféllel menni. Ha lomb trágyázunk vele, akkor meddig is elég 35 grammos (/10 liter permetlé) adagokban? (a gyári ajánlás 10-20 gramm) Viszont kínálja magát egy igen jó lehetőség, kifejezetten kimerült, tápanyag hiányos földekre. Ez pedig a tápanyag feltöltés vegetációs időszak alatt. (kizárólag lombon keresztül azért nem lehet etetni egy növényt) Ha egy erős, specifikus tápelem hiányunk van, azt is remekül lehet így pótolni, a teljes gyökérzónába viszonylag egyenletesen elosztva. Általános ajánlásként azt tudom javasolni, hogy az első 10 mm menjen ki sima víz, aztán 10-15 között pedig tápoldat, 2-3 gramm/liter, és arra még legalább 5 mm víz. Ha van rá keret, esetleg érdemes kiegészíteni magnéziummal. A legjobb a Turbo Magnézium, (min. 500 m2-re 1 liter) akkor legalább jól meglökjük a foszfort is, feltéve, ha nem juttattunk ki korábban közepes/nagy adag foszfor műtrágyát. A tápanyag antagonizmusra mindig érdemes odafigyelni, nagyon cseles kihívást tud teremteni...Tartalékként ott van a 24 Mg mono oldat, de abból csak 0,5 liter (kén miatt). Speciális esetek speciális megoldást igényelnek, szóval magnézium hiány esetén több is kellhet, attól függően persze, miért van mg hiány) Ha nem akarunk költeni rá, akkor sincs gond, mert a magnézium jól mozog a növényben, szóval lombon keresztüli adagolás is hatékony lehet.
Egy tekintetben viszont nagyon-nagyon remek lehetőséget kínál ez az öntözési mód: ha foszfort vagy káliumot (nitrogént ne, mert az könnyen ki- és elmosódik) szeretnénk kijuttatni klasszikus műtrágya formájában. Nem véletlenül szeretik ősszel kijuttatni a kívánt K és P adagokat, a téli csapadék szépen oldja és bemossa a földbe. Hát, lehet ennél gyorsabban is, öntözés előtt szórjuk ki, aztán a többi rész ugyan az :)
HOMOK. Nos, homokon viszont egy remek lehetőség az eső szerű öntözés, ugyanis homokon minden könnyen eltűnik. Víz, tápanyag, stb. Ott van elemében igazán a Komplex Plusz! Azt mindenki maga döntse el, hogy tesz-e bele magnéziumot, mert sajnos a magnézium igen könnyen kimosódik, szóval talán jobb lombtrágyába, úgyis könnyen mozog a növényben. Javasolt dózis: 2-3,5 gramm/liter. Inkább kevesebb, mert gyakrabban kell öntözni. Ha nagyon gyakran, akkor még kevesebb, vagy valami egyedi megoldás, hogy ne legyen túl sok a nitrogén.
- árasztásos (bejegyzés végén videó...lesz)
Szintén elterjedt módja az öntözésnek, gyakorlatilag kiskerti méretben azt jelenti, hogy az öntözni kívánt kultúra mellé egyik vagy mindkét oldalra kis árkot készítünk, és kis nyomással, lassú áramlással feltöltjük azt vízzel. Jelentős előnyökkel bír.
- nem kerül az öntözött kultúra levelére víz
- nem igényel bonyolult, drága technikát
- nem számít az öntöző víz hőmérséklete (mert nem megy a levélre)
- viszonylag kevés vízzel megoldható (az esőszerűhöz mérten legalábbis)
- a kevesebb víz is arányait tekintve (mivel mélyebbről indul) mélyebbre hatol le
- egyáltalán nem kényes az öntöző víz minőségére (mert nem tömődik el semmi)
- bármely napszakban alkalmazható
- ha az öntözött kultúra lombja árnyékolja az öntöző árkot, akkor kevesebb a párolgási veszteség, lassabban szárad ki
- kifejezettem jól "célozható", akár igen kis területre is
Sajnos vannak hátrányai is. Az egyik az, hogy nem száradhat ki az öntöző árok, mert akkor a repedések igen mélyre fognak hatolni, és vele együtt a kiszáradás is (gyakorlatilag biztosan eléri a gyökérzónát). Szóval ha nincs vizünk, akkor be kell temetni. A másik gond, hogy viszonylag könnyű vele kárt csinálni. Ha több víz megy bele, akkor nagyon átáztatja a talajt, a növény gyökere megfullad, berohad, illetve a talajban is károk keletkezhetnek, mint a tápanyag kimosódás, betömörödés. Vegetációs időben ezek komoly problémát jelenthetnek. A hátrányok közé sorolható az is, hogy sokkal törődés igényesebb, mint az esőztető. Ott csak az a lényeg, hogy a szivattyúnak legyen vize, mire kinyomja azt a 6-8-10 köböt, addig lehet sok mindent csinálni. Az árasztásosnál viszont ha tele az egyik árok (és ne legyen nagyon tele ugye), akkor át kell tenni a slag végét a másikba.
Homokon nem annyira alkalmazható, attól függően, hogy mennyire homokos. Ha nagyon, akkor meg se próbáljuk, mert tápanyag kimosódáson kívül nem fogunk elérni (szerintem) semmit.
Tápanyag tekintetében is vannak lehetőségek, persze be kell tudnunk valahogy keverni az öntözővízbe, amit kijuttatni szeretnénk. Ez némileg bonyolítja az egyébként igen alacsony technikai igényű megoldást, de mondjuk egy öntözőkannában is be lehet keverni, csak (jóval) több részletben. Először persze a tápanyag menjen ki, aztán mérsékelten vizet rá. A Komplex Plusz itt is alkalmazható. Magnézium kiegészítést itt sem javaslok, persze ettől még lehet.
- csepegtető (esőztető videóban 1:12-tól pár másodpercig látszik, majd lesz róla videó)
Köztes mód az eső szerű és az árasztásos öntözés között. Lényege, hogy vizet csepegtetünk a talajra, de a vízcseppeket a talajra érés előtt valamilyen módon szétoszlatjuk, hogy a káros mechanikai hatások ne érvényesüljenek. Általában zöldséges kertben nem szokták alkalmazni, sokkal inkább a gyümölcsösökben terjedt el ez a fajta öntözési mód. Ennek viszonylag egyszerű oka van, a zöldségeknek alacsonyabban is vannak levelei, amikre nem jó, ha rámegy a víz. Gyümölcsösben a tőtávolságok lehetővé teszik, hogy két fa között legyen a földre csepegtetve a víz.
+v1
Időközben felhívták a figyelmem egy csepegtető öntözéssel kapcsolatos megoldásra, be is linkelem, mert bár speciális megoldás, a szalagos csepegtető öntözés használhatónak tűnik. Nem olcsó, nem egyszerű, de nagyon profi. Homokon szerintem kifejezetten használható a kis mennyiségű víz miatt, tápanyag kijuttatásra pedig az egyik legjobb megoldásnak tűnik (hangsúlyozom: homokon. Persze máshol sem rossz).
Homokon szerintem használható megoldás, de csak nagyon alacsonyról, vagy letéve a földre (homokra) mert ott fokozottan érvényesülhet a vízcseppek mechanikai ütőhatása, és az ahhoz tartozó talaj erózió. És ha egy növény gyökere a napra kerül, akkor nagyon hamar vége lesz. Ha a káros hatásokat ki tudjuk küszöbölni, akkor viszont kifejezetten jó eredményt érhetünk el viszonylag kis mennyiségű vízzel. Gyakorlatilag az esőztető előnyei annak a hátránya nélkül. Persze sokkal kisebb szórófej távolságokkal.
A mivel részben most nem térek ki külön a csepegtető technikára, ezért röviden itt írom le a hogyan-t. A dolog lényege, hogy speciális szórófejeket igényel, illetve viszonylag jó minőségű öntözővizet, és állandó jelleggel telepítve van. (problémás volna újra és újra telepíteni, majd beállítani, mert nem csak annyiból áll az egész, hogy kigöngyöljük, oszt jó van) Spec szórófejet azért igényel, hogy a vízcsepp szét legyen oszlatva a földet érés előtt, illetve állítható legyen, hogy egy-egy fejből mennyi víz menjen ki. Az öntözővíz minősége pedig azért fontos, hogy ne tömődjön el a vezeték, vagy a szórófej, illetve jelentős mennyiségű lerakódás se keletkezzen.
Házi/kiskerti módja viszonylag használható, bár nem feltétlenül olcsó. Az egyik lehetőség, hogy fél colos csövet (slagot, kpe csövet, villanyszerelési gégecsövet, stb) kifúrunk, és kifejezetten kis nyomással, szűrt vizet csepegtetünk kis magasságból, vagy inkább a földre téve a csövet.
Ehhez hasonlót használok a fóliás bakhátas termesztésű epernél, egy kis ügyességgel gond nélkül üzemeltethető. A lényege, hogy a fólia alatt van a cső, két vége meg kilóg a fólia alól. Az egyik végén gyors csatlakozóval engedem be a vizet. A másik végének a szerepe tisztításkor jelentős: kiveszem a végdugót, és szivattyúval nagy nyomással kiöblítem a csövet.
Kapható kis méretű un. gyöngyöző cső, amiből a nyomás hatására mindenhol csepegni kezd a víz. Ez gondolom nagyon érzékeny az öntöző víz minőségére, én ki sem próbáltam.
Tápanyag tekintetében az ipari megoldásoknál igen klasszikus megoldás tápanyag kijuttatására, viszont kiskerti körülmények között... hát, nem egyszerű. Előre be kell keverni a teljes vízmennyiségbe a teljes tápanyag mennyiséget, hogy egyenletesen tudjuk kijuttatni. Hatékony abban a tekintetben, hogy kevésbé veszélyes kimosódás szempontjából. Itt is a Komplex Plusz-t tudom ajánlani, max 2 gramm/liter töménységben. Mg nélkül.
- altalaj öntözés
Hát, az ipari módszereket nem fogom ismertetni, maradok a kiskert szintjén.
A dolog lényege a csepegtető öntözéshez hasonlatos, azzal a különbséggel, hogy a csőnek a víz kijuttatására alkalmazott része a föld alatt van. Kiskerti verzióra én csak barkács megoldást ismerek, persze ez nem jelenti azt, hogy más nincs is, de mivel nem elterjedt mód, szerintem tuti nem olcsó. A barkácsolt változat viszont ár-értékben jó megoldás lehet. Kifejezetten igen nagy előnye ennek a módnak, hogy a legkisebb mennyiségű vízzel lehet üzemeltetni a rendszert. A csepegtető változathoz mérten van egy jelentős különbség, a nyilvánvalón túl: nem elég kifurkálni a csövet, amit le akarunk rakni, valamilyen módon meg kell akadályozni, hogy a kijutási pontokon a híg sár bejusson a csőbe. Ennek egyszerű módja lehet szerintem, ha tekerünk rá egy kis gézt.
Tápanyag tekintetében jó lehetőség, nagyon jó! A lomb trágyázást mindig is szoktam dicsérni, hogy a felhasználás helyére juttatjuk vele a tápanyagot. Nos, ez esetben pedig a felvétel helyére juttatjuk azt. Komplex Plusz, itt lehet és érdemes is némi magnéziumot tenni bele, mert nincs kimosódási veszély.
Találtam egy jó kis leírást, amiben valaki részleteibe menően, képekkel dokumentáltan, de egyszerűen leírja, hogyan is csinált meg egy ilyen öntözőt.
Altalaj öntöző megoldás
3.Mivel
-Árasztásos mód
Az árasztásos móddal kezdeném, de gyakorlatilag ehhez nem kell semmi extra, legyen víz, és el tudjuk vezetni a kívánt helyre. Bármilyen szivattyú jó hozzá, mondjuk a nagy nyomású pik-pak kimossa a földet, szóval az annyira nem, vagy csak egy kis trükkel. Kapa, gereblye, lapát ásó, ki mit szeret, kialakítani az öntöző csatornát, és akár a kútból a mélykút/búvár szivattyú is odanyomhatja a vizet rögtön. Amikor akarjuk. Csak arra kell figyelni, hogy ne legyen túl sok, mert az kellemetlen, és igen nehezen helyre hozható károkat tud okozni.
ÖSSZEGZÉS
Egyszerű, viszonylag hatékony, bármikor és (majdnem) bárhol alkalmazható módszer, technikai igénye az összes mód közül talán ennek a legalacsonyabb. Aki nem akar költeni rá, de van víz forrása, és ideje is, annak ez a módszer ajánlott. Én is (többek között, a kannás módszer után) így kezdtem, mára már szinte ellenségnek tekintem a slag végét, ha nincs hova csatlakoztatni vagy tenni :)
Ami kell hozzá:
- vízforrás
- szivattyú (akár a 6000 Ft-os sima teszkós mélykúti búvár is megteszi)
- slag (a szivattyúra is kell, meg a kúttól az öntözni való placcig)
- 1 szerszám (én kapával csinálom az árkot)
-Altalaj öntözés
Erre gyakorlatilag nem térek ki, a belinkelt megoldásnál nem tudok jobbat.
-Esőztető mód (a végén kiegészítve a négyszög öntözéssel)
Mielőtt ismertetnék néhányat, hadd adjak egy jó tanácsot: műanyag gagyit soha ne vegyen meg senki, lehet, hogy olcsó, de sokáig nem bírja.
Nagy nehezen találtam olyan oldalt, ahol jó a választék, és vannak képek is:
Növénypatika kerti szórófejek.
Nyalom a szám szélét, olyan jó a választékuk! :) Az áraik... hagyjuk ezt most.
Többféle és méretű szórófej van, én az olcsóbb 1/2 colos szektorálható-t használom (nyissuk meg a linket, és hagyjuk nyitva, később kell), 3 lábú állványban. Általában 1 vagy (szerencsés esetben) 2 évet bírnak a fejek. Kis ügyességgel egy ideig javítgathatók, és ha feldönti a gyerek, akkor könnyebb pótolni...
Választás tekintetében pár dolgot szeretnék ajánlani, amit érdemes figyelembe venni az adott szórófejnél.
- szektorálható legyen.
Ez azt jelenti, hogy nem csak körbe tud menni (azt is) hanem be lehet állítani tetszőleges méretű körcikkre is. Én általában 90°-ban vagy 180°-ban szoktam járatni, mert egyetlen kör alakú ágyásom sincs :) Van sajnos ennek a paraméternek egy hátránya is. Ahhoz, hogy a fej szórási irányt tudjon váltani, ahhoz bizony egy adott nyomás szükséges. Tehát nem megy el így minden szivattyúval! Jelenleg egy teszkós kerti szivattyú-t használok (és évek óta gond nélkül megy! Szinte magam sem hiszem el, de így van). 3900 liter/óra az elvi teljesítménye, amit nagy vonalakban hoz is (ha teljesül az összes papíron leírt paraméter) Ezzel a szivattyúval, úgy hogy a szórófejek átváltsanak, csak 2-t tudok meghajtani. Elvinné a hármat is körbe, de ívnél a végén elakad, és nem vált át. Ez persze csak arra a fejre vonatkozik biztosan, amit használok (be is linkeltem) a többit nem tudom, de tipp alapján azt mondom, mindegyiknél így működik, hiszen kell egy plusz erő, hogy átkattanjon amikor a véghatároló elakad. Ennek ellenére csak és kizárólag szektoráltan öntözök, így jön ki amit akarok.
A belinkelt termék képén ez a szórófej szárától jobbra, alul látható (kiálló, fémszínű izé, mint egy lefele lógó...AZ), most bekapcsolt állapotban van, de kihajtva körbe tud menni a fej, az alja mellett a száron pedig az állító fémgyűrűk. Nagyításból kivágva alább látható.
- vetési távolság limitálható legyen.
Ez pedig azt jelenti, hogy ne csak egy adott távolságra tudjon "lőni" (elspriccelni a vizet) a szórófej, ha szükséges, lehessen azt csökkenteni is. Gondolom ennek a paraméternek örül a legjobban a szomszédom, most hogy érik a búzája mellettem. :)
A belinkelt termék képén balra látható, hogy egy megcsavart lemez hajlik lefele-vissza U alakban. Ezt kihajtva lehet állítani a vetési távolságot. Nagyításból kivágva alább látható.
Egy kicsit nagyítva:
- a szóráskép állítható legyen.
Ez azt jelenti, hogy lehessen állítani a kijuttatott víz térbeli eloszlását a vetési távolságon belül. A rendelkezésemre álló képen ez sajnos nem látszik, gyakorlatilag a vetési táv limitáló lemezének a forgástengelyében van egy csavar, amit bele lehet tekerni a kiáramló vízsugárba. Valamilyen szinten ezzel is lehet állítani a vetési távolságot, ahogy a szórásképet is befolyásolja a limitáló.
A vetési távot és a szórási képet együttesen ezzel a kettővel (táv limitáló lemez, szóráskép állító csavar) lehet beállítani.
Nos, a leírtak után gondolom mindenki érzi, hogy érdemes először egyet vagy kettőt venni a szórófejből, és kipróbálni, mennyire jön be nekünk. FONTOS! Háromlábú állványon alkalmazva 1 fejet járatva a csapi nyomás is felborítja az állványt, ha nincs a lábán tégla.
ÖSSZEGZÉS
A leírtakból mindenki érezheti, hogy az esőztető mód bizony nem egy olcsó öntözési mód, sőt, még csak nem is hatékony, bár ez persze nézőpont kérdése, (kis vagy nagy területet akarunk öntözni?), viszont az adott területet, amit befogunk vele, azt telibe nyomja, a közlekedő utainkat is, meg mindent. Végül is ezért hívjuk eső szerű öntözésnek, nem? :)
Mindezek ellenére nekem azért tetszik, mert alig igényel törődést, telepítem, beállítom, és beindítom. Némi finomhangolás, aztán csak az a lényeg, hogy ne fogyjon le a víz. Ha kint hagyom az állványokat, csak elég elzárni a csapokat, és másnap reggel/este csak nyitni kapcsolni. (egyszerre csak kb 3,5 m3-t tudok kijuttatni)
Tehát ami feltétlenül kell hozzá:
- nagyon sok víz ( én egyszerre 200-300 m2-t szoktam befogni, oda pedig a 25 mm: 5000-7500 liter)
- nagy nyomást előállítani képes szivattyú (ami nagy teljesítményű => sok áramot fogyaszt... nekem az Elpumps JPV 1500B tetszik most nagyon, pedig csak a teszkós van)
- a szívó csövön feltétlenül legyen szűrő, de leginkább szűrős lábszelep
- slag (sima teszkósat használok, bírják a strapát, de oda kell figyelni rájuk)
- csatlakozók (a párszázas gyors csatlakozók olcsók, de évente-két évente cserések)
- elosztó (egy sima Y is megteszi, én jobb szeretem a csapos Y elosztókat)
- állvány (téglával)
- szórófej
- ha az öntözött terület lejjebb van, mint a vízforrás, akkor egy fő elzáró csap is a szivattyúra (különben kifolyik a gravitációs esés miatt)
A felsoroltak ellenére elterjedt öntözési mód ez, én is használom ha lehet, vegyesen az árasztásos móddal.
Az egyik legfontosabb paramétert a végére hagytam: az öntöző víz hőmérséklete és az öntözött kultúra levelének a hőmérséklete között nem lehet tetszőleges a különbség! Hideg kútvízzel csak késő este, vagy kora reggel lehet öntözni!
Készítettem pár videót is az öntöző rendszerről működés közben. Némileg önmagamnak ellentmondóan, mert láthatóan fényes nappal van, és már veszettül meleg, engem is ver a víz videózás közben. Akkor ez most hogy is van? Úgy, hogy a rendszert még reggel (fél nyolc körül) indítottam el, amikor még nem volt meleg, a levél hőmérséklete viszonylag alacsony volt.
Esőszerű öntöző rendszer
- Négyszög öntözés
Azzal kezdeném, hogy eddig nem használtam ilyet, de kifejezetten érdekel. Látok benne lehetőséget, de még nem próbáltam, kifejezetten anyagi okokból. Nem tudom, hogy mennyire tartósak, a leírásoknál gyepöntözést írnak, oda pedig nem kell annyi víz. A növénypatika oldalán a szórófejek szekcióban van kétféle, mindegyikből a közepes méretűt be is linkelem, rá lehet nézni. Gyakorlatilag egy sima esőztető megoldás, ami egy nagy előnye miatt kap külön kiemelést: a többi szórófej mind kör alakot, vagy annak egy részét tudja öntözni, de ezek a szórófejek viszont négyszög alakú területet tudnak befogni, ráadásul a belinkelt Gardena öntözők befogott területe fokozatmentesen állíthatók, mind hatótáv, mind szórásszélesség tekintetében. Érdekes kérdés, hogy a megszakítás nélküli, lengedező vízsugárnak mekkora a mechanikai jellegű ütőereje. Érzésre nem vagyok biztos benne, hogy mindent lehet vele öntözni, pl. egy alig kikelt sárgarépa, amikor még vékony a növény, egy erősebb vízsugár könnyen a földre, a sárba nyomhatja. Akkor pedig nem előny az öntözés. Sajnos azt nem írják, hogy mekkora nyomással üzemeltethető. Tipp alapján kell nyomás hozzá.
- Gardena Comfort Aquazoom 250/2
A csepegtetési módról nem írok, eddig nem használtam, nem ismerem.
