A zöldségtáplálás blogja - az egészségért és ízért

Zöldség-EXTRA

Zöldség-EXTRA

A kalciumhiány margójára: fahamu, az érték v3 - 2022.01.11.

2016. április 11. - CsendPenge

Jó ideje fontolgatom ennek a témának a bővebb kifejtését. Talán korábban érdemesebb, hasznosabb lett volna, de a tavasz hozzám is elérkezett :) a munkákkal együtt. Ám nem késő még most sem ezt a témát elővenni, hiszen bármikor keverhetünk a termőföldbe hamut, sőt, érdemes is megtenni többször is a vegetációs időszakon belül, különösen kalcium igényes fajták esetében. Hogy miért? Következzen hát ennek a remek, természetes tápszernek a bemutatása: a fahamu.

v1: tápoldatos és gyümölcsös vonatkozással kiegészítve a végén.

v2: talajsavanyítási ötletek, illetve egyéb infók, módosítások helyén (!) jelölés

v3: linkeket néztem át, illetve megszerzett tapasztalatot írtam bele, leginkább a végén

Ha valaki rögtön csak nekiesne a forrásoknak, akkor ajánlom a fogalomtárat, és abban a hamu bejegyzést, számos jó linket, leírást találtam.

Felsorolom itt is az témával kapcsolatos írásokat.

Fahamu (1934-es újság cikk)

Kertészkedés hamuval

Nem a szemétre való

Aranyat ér

A fahamu alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban (PDF - doktori értekezés)

Először azzal kezdeném, amit már a leírásban is igyekeztem hangsúlyozni: talajerő pótlásra kizárólag a tiszta fa elégetésével keletkezett hamu használható. Szóval a maradék hulladékfa építkezésről, nyílászáró cseréből visszamaradt fa nem jó! Előbbi azért nem jó, mert ma már számos dologgal impregnálják (átitatják) az épületfát, hogy tűzállóbb/időtállóbb/bogárállóbb legyen. A nyílászáró csere esetén pedig hasonló a probléma: ki tudja, mivel volt impregnálva a fa, illetve a rajta lévő festék tovább rontja a dolgot. Éppígy nem jó a szén (nehézfémeket tartalmaz a hamuja), nem jó a grillezéskor visszamaradt hamu sem (ha más nem, a meggyújtáshoz használt anyagok tartalmaznak a növények számára toxikus anyagokat).

(!)

Ami azt illeti, papír égetésével sem biztos, hogy jól járunk. A műanyagot is tartalmazó reklámújságokat gondolom senkinek nem kell magyaráznom. Ám a sima nyomtató/fénymásoló papír sem minden esetben jó! Ha üres, akkor miért égetjük el? Ez esetben egyébként jó volna, leszámítva az alacsony hatékonyságú égés a sok fehérítés végett alkalmazott mészkő miatt. Viszont ha van rá nyomtatva/fénymásolva valami, akkor már bukta, elégetni éppen még el lehet, bár inkább az újrahasznosítás tűnik jobb gondolatnak, ám a földbe már ne juttassuk semmiképpen.

Másik igen fontos tényező a termőtalajunk kémhatása, közismertebb nevén PH értéke. A fahamu erősen lúgos, 10-13 közé esik a PH értéke. Ez persze csak töményen ennyi, de a lényegre jól rávilágít: a kijuttatott hamu megváltoztatja a talaj PH értékét. Ez lehet jó, és rossz is. Attól függ, hogy milyen volt eredetileg a talaj PH értéke, illetve hogy a termesztésbe vont kultúra milyen PH értékek között szeret lenni. Az eredményes termesztéshez feltétlenül rendelkeznünk kell a szükséges információkkal legalább alapvető szinten (persze a legjobb a mért és tervezett értékekkel való tevékenykedés) Az, hogy egy-egy kultúra milyen PH-t kedvel, az fellelhető az interneten, jelenleg a kérdés ezen oldalával nem foglalkozok. A talaj PH-t sok minden befolyásolja, alapvetően azt lehet kijelenteni, hogyha valaki tudja, hogy meszes a talaja, akkor jobb ha nem használ hamut. Gyakori probléma, hogy a műtrágyák savanyítják a talajt, és az így olyan PH intervallumba (értékhatárok közé) kerül, ahol az adott kultúra már nem tudja felvenni, hasznosítani az egyébként rendelkezésre álló tápanyagokat. Nos, ez az a bizonyos másik eset, hogy jelentős mennyiségű műtrágyával együtt (vagy után) juttassuk ki a hamut, illetve ha a probléma fennáll a korábbi műtrágyázás miatt, akkor orvosolni tudjuk így a gondot. Nagy mennyiségű vagy többszöri hamuzáshoz elengedhetetlen a termőtalaj PH értékének az ismerete, hogy előrébb legyünk, ne hátrébb! Ezzel kapcsolatban külön ajánlom a következő írást, amelyben le van írva a PH mérés házilag, illetve több növény PH igénye is: Kertészkedés hamuval

(!)

Egy látványos kép, hogy alakul a tápanyagok felvehetősége a PH függvényében. Szerintem ezt amolyan tájékoztató jelleggel érdemes kezelni, hiszen nem mindegyik növény rendelkezik ugyanazon tulajdonságokkal.

noveny-taplalas_ph.jpg

Forrás: Agronapló (Bayerische Düngekalkund Werbe GmbH)

A PH valóban kritikus kérdés, de nem zárja ki a hamu használatát. A fent említett műtrágyázás sem rossz ötlet, de lehet mást is tenni.

- Az egyik ötlet az, hogy juttassunk ki kevesebb hamut, azt pedig vegetációs időben. A kalcium ugyanis könnyen mozog a talajban, néha túl könnyen, a hamu pedig rendkívül jól oldódik vízben. Ezt lehet kihasználni, és kevés hamut kijuttatni, ismerve a kezelt kultúra igényeit, hogy mely fenológiai stádiumban igényli azt. Majd viszonylag kevés öntözéssel bemossuk a talajba. Eső is jó. Az viszont fontos, hogy az alapvető fizikai elvek itt is érvényesek, kevés víz kicsit higít, ergo magasabb PH lesz az eredmény. Tehát ha kevés az eső, akkor ki kell egészíteni.

A másik megoldás, hogy savanyítsuk a talajunkat. Ezt több mindennel is meg lehet tenni, de tényleg csak akkor, ha tudjuk, hogy mi volt az érték kiinduláskor, illetve mi van, és mire van szükségünk. A talaj savanyítására hirtelen 3 főbb, használhatónak tűnő módot találtam.

- Ecetes vízzel öntözés. Ez nem sok magyarázatra szorul. Mérésre viszont igen.

- Fenyőfélék tűlevelének, kérgének használatával. A fenyő is a savanyú talajt szereti, hát, meg is oldja magának. Szerintem a gesztjének (fájának) is savas a ph-ja, tehát fűrészpor, gyaluforgács is jó.

- Savanyú tőzeg használatával. Például itt lehet venni. Meg ott is. Hmm... ecet olcsóbbnak tűnik.

 

Ez az a pont, ahol úgy érzem, érdemes közbeszúrni, hogy a kalcium tápelem mire is jó. Érdemes elolvasni, hogy mennyire sokrétű szerepe van ennek a tápelemnek. A linken lévő írásból csak annyit idéznék, hogy a felvett tápelemek között mennyiségileg a harmadik-negyedik helyen van, és a termés minőségének egyik alapvető meghatározója.

A hamu összetétele.

Mielőtt rátérnék a hamu összetételére, szeretném kiemelni azt, hogy ez az összetétel számos tényezőtől függ, többek között attól, hogy mely növényfajtát égettük el, illetve annak mely részét. Ha igen alapos elemzést szeretne erről olvasni valaki, akkor ajánlom neki az ezzel kapcsolatban írt doktori értekezést(PDF!). Ebből az értekezésből csak annyit emelnék ki, hogy "a forgalmas utak melletti fák hamujában a szennyező anyagok koncentrációja magasabb, mint az erdőben található fáké".

További érdekességként lehet megemlíteni, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten működő otthoni kályhák, kis méretű kazánokban a keletkező hamu mennyisége nagyobb, és beltartalmilag értékesebb, mint a nagy, ipari kazánokban, jóval magasabb hőfokon létrejött hamué. Az ipari hamuval kapcsolatban (ha tud valaki szerezni) megemlíteném, hogy a szűrőrendszerekben felfogott pernye nehézfém koncentrációja jelentős, egyes esetekben igen jelentős, ezért kiskerti használatra az alkalmazásuk nem javasolt.

A hamu összetétele ppm-ben: (a linken hogy mit is jelent a ppm, alább pedig a tápelemek leírása)

kalcium 800-1100 ppm

kálium 200-1000 ppm

magnézium 100-200 ppm

Több elem koncentrációja 50 ppm alatt van, vagyis csak nyomokban van jelen (ezért is nyomelemek), ezek közül a 12 legfontosabb nyomelem a következő: Ba, Al, Fe, Zn, Cu, Ti, Pb, Ni, V, Co, Ag, Mo. Vagyis: bárium, alumínium, vas, cink, réz, titán, ólom, nikkel, vanádium, kobalt, ezüst, molibdén.

Több forrás említ még foszfortartalmat, egyes források viszont nem.

Tehát amire biztosan számíthatunk, az egy jó nagy adag kalcium, és valamennyi kálium, illetve magnézium. Mennyiségileg a kalcium szükséglet az, amelyik kielégítően fedezhető a hamuból, a talaj túlzott lúgosítása nélkül. A magnézium (nyomelemekhez mérten) magasabb jelenléte is jó, de egyes magnézium igényesebb fajtáknál kevés lehet az, amit a hamuval ki tudunk juttatni, általánosságban a magnézium mennyiségben az ötödik a felvett elemek között. Előnyös ezzel kapcsolatban az a tényező, hogy a magnézium nagyon könnyen mozog a növényben.

Szintén fontos tényező a kalciummal kapcsolatban, hogy nagyon rosszul mozog a növényben, általában az idősebb levelekben felhalmozódik, tehát a folyamatos ellátottság fontos.

A folyamatos ellátást segítő és egyben nehezítő tényező, hogy a talajban könnyen, nagy sebességgel mozog, így könnyen kimosódik, de könnyen pótolható, eljuttatható a gyökérzónába.

Dózist illetően több forrást is találtam: az egyik javaslat 100 gramm/m2 ha a talaj ph 5,5, egy másik ph megjelölés nélkül 50-70 gramm/m2-t javasol.

A doktori értekezésben viszont egész más mennyiségeket találtam, ott az 5 tonna/ha és 12 tonna/ha volt a javasolt dózis, de zabra írtak olyat is, hogy kísérletben jó hatással volt a 40 tonna/ha. Nos, ez átszámítva négyzetméterre, az 5 t/ha az 500 gramm/ m2 (5000 kg/10.000 m2), a 12 t/ha (12.000kg/10.000 m2) 1.2 kg/m2. Én ezt egy kicsit soknak tartom, bár az is tény, hogy soha nem mértem ki terület alapúan, hanem csak kiszórtam, ügyelve hogy ne túl vastagon legyen. A két dózis közötti különbség oka az is lehet, hogy tonnás nagyságrendben csak ipari módon, hőerőműben előállított hamut szórhattak, az pedig beltartalmilag nem olyan tömény, mint a házi hamu. Tovább növelheti ezt a különbséget, hogy milyen módon kerül ki a hőerőműből a hamu. Kizárólag a pécsi hőerőműben láttam belülről kazánt, ott víz segítségével iszapoltak ki. A hamu igen jól vízoldható, könnyen kimosódik belőle a tápanyag, szóval az így kezelt hamuból tényleg ki kellhet szórni 12 tonnát hektáronként.

Tárolás

Fontos pont ez a hamut illetően, mert a keletkezése arra az időszakra esik, amikor nem érdemes használni. A hamu tárolása sajnos nem jó akárhogy, ha víz éri, akkor könnyen elveszítheti tápértékének java részét, ugyanis nagyon jól oldódik vízben. Tehát tárolása kizárólag száraz helyen megfelelő, egyébként hulladék szintre degradálódik.

 

Gyümölcs és a kalcium

Utólag szeretném egy gondolattal kiegészíteni a kalciummal kapcsolatos témát, kifejezetten a gyümölcs termelés szempontjából, ahol a termés minőségének, konkrétan a héj és hússzerkezetének alapvető meghatározója a kalcium. Ez a gondolat viszont nem csak a hamu mellett szól, hanem a lombtrágyázásról, és a lombon keresztüli kalcium táplálásról is. A miért pedig, amiért külön hangsúlyozom ezt: mert a kalcium nagyon rosszul mozog a növényben, többnyire a korai kalcium felvétel java része az idősebb levelekben halmozódik fel. Korábban említettem, hogy a talajban milyen jól mozog, most viszont a legrövidebb útról szeretnék szólni: a lombon keresztüli táplálásról. Érdemes a lombon keresztüli táplálást a gyümölcs tömegének intenzív növekedésének idejére időzíteni, amikor is a lomb gyakorlatilag már igen kifejlett állapotban van, tehát jó nagy felület - és akkor pont ez kell nekünk meg a kalciumnak :) További előnye a tápoldattal a lombon keresztüli táplálásnak, hogy nem befolyásolja a talaj kémhatását, ellentétben a hamuval, illetve semmilyen talajprobléma nem befolyásolja a felvételt.

Konklúzióként azt tudom javasolni, hogy érdemes mindkettőt használni, a maga helyének és idejének megfelelően. A hamu számos jó tulajdonsággal rendelkezik, és eléggé sok elem van benne, olyanok is, amelyeket mesterséges úton nem tudunk pótolni, kijuttatni. A felhasználását nehezíti számos, korábban tárgyalt tényező. Ha lehetőség van száraz formában eltárolni, az alaptrágyázásnak és a fejtrágyázásnak is nagyon jó eszköze, ám ha kiegészítjük célzatosan lombtrágyával, akkor biztos eredményt érünk el.

Zöldség és a kalcium

Némileg szokatlan módon, de szeretném előre (is) megvonni a konklúziót a zöldségeket illetően: feltétlenül ajánlom a hamu használatát, de alaposan figyelembe véve a korlátozó tényezőket.

Ezek a következők:

- a csírázási képességet negatívan befolyásolja egyes zöldség fajtáknál (pl retek)

- juvenalis fenológiai stádiumban (kelés után) a sziklevelek, illetve a hajtáscsúcs perzselését okozhatja

- a zöldség növények lombja a teljes életciklusuk alatt kitett lehet a talaj felszínére kijuttatott hamunak

- egyes öntözéstípusoknál, amelyeknél egyszerre nagyobb vízmennyiség kijuttatása történik, azonnal bekövetkezhet a kimosódás.

A felsorolt tényezők nem a hamu használata ellen szólnak, hanem a megfelelő használata mellett. A zöldségek életciklusa általában 1 éves, illetve gyökérzetük a talaj felső rétegeiben helyezkedik el, amelyeket könnyen és hatékonyan el tudunk érni talajba forgatással, illetve kis mennyiségű talajba mosatással. A csírázási problémákat pedig könnyen elkerülhetjük, ha csak később használunk hamut.

Kalcium lombtrágyát kettőt tudok ajánlani, mindkettő Fitohorm termék. (a teljesség igénye nélkül, ha valaki mást szeretne, ott a google). Mindkettő mono oldatnak számít, a sima 40 Ca nitrogénmentes (17% CaO) )tényleg csak kalciumot tartalmaz, a 40 Ca nitrogénnel viszont... hát azt is :) 10% N, 21% CaO. Utóbbi értelemszerűen magában használandó, ha tank kombinációban szeretnénk használni, akkor viszont szigorúan a nitrogén mentes a jó.

Szóval ahogy a virágzás tápeleme a bór, a gyümölcs és zöldség minőségének a tápeleme a kalcium (többek között) Lent és Fent is!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldsegextra.blog.hu/api/trackback/id/tr688583786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása