Egy érdekes gondolatot/lehetőséget szeretnék megosztani. Beköszöntött az ősz. Kevesebb napfény, alacsonyabb hőmérséklet, és... kimondani is szörnyű, hamarosan/most rögtön vége a friss, finom, ropogós zöldségek szezonjának, csak a mélyhűtött cucc marad, meg a savanyúság, már aki tett el. Gondolják ezt sokan. És nem! Inkább új lehetőségek sora nyílik meg. Finom lehetőségeké. Nem csak profiknak!
Sok helyen láttam mások kertjén legeltetve a szemem, hogy szeptember végén- október elején megkezdődnek a kertek felszámolása, hogy jöjjön az eke, és lehessen várni a következő tavaszt. Számos alkalommal láttam azt is, hogy a be nem érett zöldségeket felszedik. Bizony, ezt rosszul teszi, aki teszi. És ilyenkor hallom a "karfiol nem termett semmit, csak levelei voltak, jövőre nem is vetek" vagy a "káposztából nem lett semmi" mondatokat. Sajnos ez szomorú példája, hogy nem mindenki túrja fel az internetet kudarc esetén, pedig a kutatás terén megnyilvánuló kitartás sokszor édes meglepő gyümölcsöt hoz (vagy legalább egy nagy üveg befőttet, csak az asszony meg ne tudja). Érdemes küzdeni mindig, kis kitartással is a boltinál egészségesebb, finomabb termést lehet elérni.
Rendkívül sok mindenre van lehetőség még most is a kertben, én általában november közepe és december eleje között szoktam felszámolni a kertet. Megéri! Miért? Na, ezt rögtön két fele kell osztani.
Mint mindig, most is ilyen kiemelt dobozban leírom a javaslatomat, terjedelme miatt több részletben. Most annyi különbség lesz, a konkrét receptet félkövérrel kiemelem, aztán elemző jellegűen leírom, mi van az adott tápoldatban, és mire kell, hogy érthető legyen, illetve más cég termékeiből is összeállítható.
1. A hőmérséklet
A lehetőségek egy része a hőmérsékleti optimum fogalom köré csoportosítható. Tudom, nem az elmélettől nőnek a zöldségeink, de ez fontos pont a lehetőségeink megértéséhez. A növények növekedése, anyagcseréje és sok más folyamata mind hőmérséklet függő. Van egy hőmérsékleti tartomány, amikor ezek az élettani folyamatok maximális hatékonysággal tudnak működni, vagyis nem fázik a növény, nincs melege, hanem pont jó neki, és a működése a leghatékonyabb. Ez a hőmérsékleti optimum. Ehhez kapcsolódik még a hőmérsékleti minimum, vagy hőminimum (bázis hőmérséklet, biológiai 0 °C) és a hőmérsékleti maximum. A minimum hőmérséklet az a pont, ami alatt a növény nem működik. A maximum hőmérséklet pedig a másik vége a dolognak, vagyis ami felett nem nő. És ez is egy fontos pont egyébként, mert még a kifejezetten fény és meleg igényes növények (mint pl. a paprika, paradicsom) is viszonylag könnyen el tudják érni nyáron ezt a hőmérsékletet, különösen akkor, ha nincs elég vizük önmaguk hűtésére.
Ha hőmérséklet, nem lehet elmenni egy szorosan kapcsolódó tényező mellett. És ez a víz. Ezt külön meg kell említenem, a "jóból is megárt a sok" miatt (ősszel ez az esélyesebb). Nagyon javallott nézni az előrejelzéseket. Van is erre egy remek oldal, az OMSZ üzemelteti, a met.hu . A vízszintes főmenüben, az "Előrejelzések" lenyíló részén van, lefele a második a "Magyarországi települések" almenü pont (és vigyázzunk az egérrel, ha a felette lévő "IDŐJÁRÁS"-ra húzzuk, egészen mást kapunk) És ott található egy keresővel (település választó) ellátott oldal. Egy viszonylag pontos, személyre/településre szabott előrejelzés kapható így, ami sokkal pontosabb, mint ha az országos előrejelzést próbálnánk magunkra vonatkoztatni. Egy hetes intervallumban van előrejelzés. Van benne sok jó infó, az adott napra min/max hőmérséklet, várható csapadék mennyisége és fajtája, szélirány és erősség, illetve felhőzet mennyisége is (fagyot illető tippelgetésnél jól jöhet). Az öntözést tehát feltétlenül tervezzük, mert a túl sok víz mindenben tud valamennyi kárt okozni. A vízérzékenységet jelezni fogom mindegyik recept végén.
A káposztafélék a legjobb példa erre a részre (de számos növény van, aminek a hőmérsékleti optimuma sokkal alacsonyabb, mint gondolnánk). Magyarán ezek a növények a nyári 30-35 fokos melegben nem csinálnak semmit. Vegetálnak, azt is épphogy. A káposztafélék (fejeskáposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, bimbóskel, stb. de a retek és torma is ide tartozik, a brassica nemzetség-be) hőoptimuma 10-20 °C között van, az meg egy kellemes extra, hogy a -3-4 °C simán kibírják. Leírom még egyszer, nem elírás, a káposztafélék a mínusz 3-4 °C kibírják, sőt, egyes fajták akár elviselik a mínusz 6-8 °C is! Ez persze nem állandó hőmérsékletet jelent, hanem a napi minimumot, ami körül persze ugyanúgy nem csinál semmit a növény, mint a plusz 30 fokban. Tehát nem tartós fagyról van szó, de szemben pl. a paprika, paradicsom, vagy csemegekukorica érzékenységével, amelyek 1-2 órányi - 2 foktól elfagynak, azért ez eléggé messze van. Szóval számos növénynek most jött el a paradicsom mennyország, a napi hőmérséklet az ő optimuma körül van. És ezek között emelkednek ki a káposztafélék (meg a répa/borsó, lentebb) most ősszel, amelyek nem csak víz és tápanyag igényes növények, hanem a hűvösebb időjárást kedvelik. Ezzel kapcsolatban rögtön megemlíteném a karfiolon kesergőknek + mindenki másnak, hogy a karfiol az egy cseles növény, a termését, vagyis virágzatát csak a jarovizációs, vagy inkább vernalizációs hőmérséklet (12-16 °C) elérésének hatására hozza. Amire nyáron semmi esély, még éjjel is több van, mint 16 °C. Ez egyébként az összes káposztafélére igaz, csak a karalábénál nem olyan kellemetlen, ha nem derül ki, mert annak nem a virágzatát esszük meg.
Tápanyagok
Általánosan a fő alapja az őszi zöldség tunningnak, hogy feltétlenül lombtrágyázzuk a zöldségeket, illetve ellensúlyozzuk az időjárás változását és a kevesebb napsütést, egy picit mindenből többet adunk. Ősszel kiemelkedik véleményem szerint 4 tápanyag.
Ezek a következők:
- magnézium.
- vas.
- kálium.
- kén.
Bár az összes esszenciális tápelem fontos, de most kiemelkedik a 4 felsorolt tápelem, klorofill képzésben, enzimek működésében, víz- és szénhidrátforgalom, légzés szabályozásában. Egyes fajtákkal azért lehet eredményt elérni, mert sokkal közelebb kerültek az optimum (legjobb) életfeltételekhez, míg mások ugyan távolabb kerültek ettől, de plusz tápanyaggal még működtethetőek.
A receptekben szereplő oldatokat, műtrágyákat felsorolom, illetve linkelem az oldalukat. Máskor a konkrét receptnél szoktam linkelni, most itt. Linkelés: pl. FH 24 Mg magnézium. Az első link (24 Mg) a konkrét tápoldat oldalára mutat. A (magnézium) linkje a magnézium tápanyag elméleti leírásának oldalára mutat. Zárójelben pedig az oldat tartalma található (m/v %).
Tápoldatok, vízoldható műtrágyák.
Ha valaki nem Fitohorm termékeket szeretne használni, akkor a Kertészek Áruháza remek kínálattal áll rendelkezésére. Én azt linkelem be, amit használni szoktam.
FH Komplex Plusz - (N: 14% ; P2O5: 7%; K2O: 21%; So3: 22%; Fe: 0,165%; Mn: 0,032%; Cu: 0,017%; Zn: 0,02%; B: 0,01%; Mo: 0,002%) vízoldható öntöző műtrágya, NPK 2-1-3 aránnyal, és sok mikroelemmel.
keserű só - magnézium szulfát - (MgO_ 16% ; So3: 30%) az alap megoldás magnézium tekintetében
FH 24 Mg magnézium - (MgO: 6,6%; So3: 10,6%) magnézium oldat és némi kén (szulfit formában)
FH 30P foszfor - (N: 7%; P: 18%) foszfor monooldat némi nitrogénnel
FH 39 K kálium - (N: 3% ; P2O5: 6% ; K2O: 9%) kálium oldat, de NPK tartalommal
FH 40 Ca (N mentes) kalcium - (CaO: 17 %) kalcium oldat nitrogénmentes változata
vasgálic - vas(II) -szulfát - (Fe: 20%) - alap megoldás vas pótlásra
FH 55 Fe vas - (Fe: 4%) - extra megoldás vas pótlásra
FH Turbo Foszfor foszfor oldat - (N: 4% ; P2O5: 28%; K2O: 26%) starter jellegű foszfor oldat, magas kálium szinttel
FH Mikromax mikroelemek - (Fe(vas): 3 %; Mn(mangán): 1,32% ; Cu(réz): 0,15% ; Zn(cink): 0,23%; B(bór): 0,26%; Mo(molibdén): 0,07%) Magas mikroelem tartalom
Káposztafélék
Számos faj tartozik a káposztafélék közé, melyek java részét mindenki ismeri, és sokan szeretik is. Táplálkozási jelentősége mindegyiknek jelentős, és számos kiemelkedő van közöttük. Általánosságban elmondható, hogy jelentős a vitamin-, ásványianyag-, rosttartalmuk. Szóval érdemes küzdeni értük :)
A Zöldságtermesztők Kézikönyve a következő fajokat sorolja fel a Káposztaféléknél:
Fejeskáposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, bimbóskel, kínaikel, bordáskel, leveleskel, retek, torma
Táplálás tekintetében is jó lehetőségünk van most, amikor felélénkül a káposztaféle. De van egy fontos pont a lombtrágyázást illetően: tapadásfokozó adalék nélkül semmit nem ér a permetezés, csak lefolyik a levélen a permetlé. Felszívódni, hasznosulni nem fog. Használjunk tapadásfokozót (pl. Nonit)
A káposztafélék általánosságban jellemezhetőek magas tápanyag igénnyel, az alábbiak szerint.
A nitrogén kifejezetten fontos, Még most sem késő egy nitrogén fejtrágyázáshoz, amit öntözéssel tudunk bemosni. A lombtrágyázás is kifejezetten hatékony, ám van néhány buktatója. Az egyik, hogy a túl sok nitrogén laza, puha fejet/szöveteket eredményezhet, illetve rontja a tárolhatóságot, a másik, hogy könnyen elreped a fej, ha túl sok neki a jóból.
Kálium bonyolultabb kérdés. E tápanyag tekintetében is kifejezetten igényesek, de fajtánként eléggé eltérő a szükségleteik vannak, akár kétszeres lehet a különbség. Ebből eredően nem hatékony együtt lombtrágyázni őket, bár nem is lehetetlen, de ez feltétlenül hátrányt jelent majd, a koraiságban mindenképpen. A káposztafélék gyökérzete sekélyen van a talajban, de ha eddig nem kaptak alaptrágyaként káliumot, akkor most már talán ne is próbáljuk meg, inkább a levelet vegyük célba.
Foszfor. A gyökeresedéskor kifejezetten sok kell (persze melyik növénynek nem kell sok gyökeresedéskor), később kevesebb foszforral is beérik. Nagyon látványosan jelzik a foszforhiányt, a növény szára, levelének nyele lilul, ha nincs elég a foszforból. Lombon keresztül gyorsan és hatékonyan tudjuk orvosolni a gondot.
Bór, molibdén, kén, magnézium, kalcium. Mikroelemek. Bizony, ezekből is kell nekik. Kifejezetten fontosak, komoly minőségi csökkenést tud okozni a hiányuk. A ként már csak azért is ajánlom, mert nagymértékben indukálja a fehérje és olajszintézist vagyis fokozza a fehérje és olajtermelődést a növényben. Kalcium nem kell sok, de itt is fontos a megfelelő ellátottság.
Káposztafélék
-FH Komplex Plusz 4-6 g/l + Keserű só 2 g/l + FH 40 Ca (N mentes) 2-4 ml/l
Ez egy konkrétan működő megoldás, ha nem is a legjobb. Én ezt használom, de ugye megvannak a hátulütői. Már 2 fej káposzta elrepedt a koraiból, és már 2x jelzett a karalábé, hogy kevés a foszfor, a kelkápi pedig nagyon lassan fejesedik (kevés neki a kálium, de így legalább nem egyszerre érik az összes fejes). Szóval muszájból időnként kiegészítem Turbo Foszfor-ral, vagy 30 P foszfor monooldattal, illetve 39 K kálium oldattal.
- A Komplexben sok minden jó, a magas kálium szint pont ide való, a foszfor picit alacsony a káposztáknak, a nitrogén kicsit magas, de elmegy. Összegezve azt lehet mondani, hogy a Komplex makroelem tartalma sajnos nem jó a káposztaféléknek, de mint megoldás alap viszont hasznos. Nagyon jó viszont a mikroelem tartalma, benne van (majdnem) minden, ami kell. Ez a része jó az összes kápifélének.
- keserű só. Fontos, a káposzta hivatalosan ugyan nem magnézium igényes, de a magas kálium igénnyel együtt jár a magas magnézium igény is, ráadásul a zöld színtestek alkotójaként szerintem a káposztának jelentős a magnézium szükséglete, adjunk neki. A benne lévő kén annyira nem volna szükséges, mert a KP-ban van, de nincs magnézium kén nélkül, úgyhogy...
- kalcium. Mint rendkívül fontos tápelemet ne hanyagoljuk el. Ha korábban gondoskodtunk a termőföldünk jó kalcium ellátottságáról, akkor nem feltétlenül szükséges minden permetezésbe, de nem is árthat.
Figyelemre érdemes lehet a következő megoldás, kifejezetten ugye kápiféléknek.
-FH Komplex Plusz 4 g/l + FH 39 K 3-5 ml/l + keserű só 2 g/l + FH 40 Ca (N mentes) 2-4 ml/l
Szerintem ez a legjobb megoldás. A 39 K oldatban kevés a nitrogén, ezért picit vissza kell venni a Komplexet. Cserébe adunk egy kis pluszt foszfor vonalon, ami kell is időnként, mert kevés a KP-ben. És van egy jó adag kálium benne, ami kell is a kápiféléknek. A többi ugyanaz.
-FH Komplex Plusz 3 g/l + FH 30 P 3-5 ml/l + keserű só 2 g/l + FH 40 Ca (N mentes) 2-4 ml/l
Ha csak egy kis plusz foszfort akarunk adni. A nitrogén tartalom miatt kissé komolyabban vissza kell venni a Komplexet. A plusz kálium igényt nem fedezi (mert nincs benne olyan)
-FH Komplex Plusz 4 g/l + FH Turbo Foszfor 3-4 ml/l + keserű só 2 g/l + FH 40 Ca (N mentes) 2-4 ml/l
Hát, ezzel a megoldással plafonig csapjuk a foszfort és a káliumot is. Szerintem ritkán érdemes alkalmazni, mert a Turbo oldatok kifejezetten drágák.
Vízérzékenység
Szereti a sok vizet, persze ez alatt nem azt értem, hogy rohasszuk bele a földbe, fontos a mértéktartás itt is. Ám nem gond, ha rámegy a levelére, akár azt is elbírja, ha megáll rajta (káposzták kanalasodó levelén). De lehet túl sok, karalábé is el tud repedni, meg a káposzta is, pláne ha a táplálást túlzásba vittük.
(Folytatás lejjebb)
És nem a káposztaféle az egyetlen, aminek jóval alacsonyabb a hőmérsékleti optimuma, mint amit nyáron kapunk, pláne mostanában. A Markov-Haev törvény szerint a 16 °C-os hőoptimumhoz besorolt növények listája az alábbi:
– 16 °C optimális hőmérséklet: sárgarépa, petrezselyem, paszternák, feketegyökér, cikóriasaláta, téli sarjadékhagyma, metélőhagyma, burgonya, borsó, fejes saláta, endíviasaláta, madársaláta, tépősaláta, kárdi, kerti laboda, kötözősaláta, spenót, rebarbara, sóska, csicsóka; Forrás.
Van a listán pár dolog, amit ilyenkor szoktak lezavarni a pincébe, ugye? A sárgarépa/petrezselyem páros talán a legjobb példa e tekintetben. Pedig igazán most jön el az ideje a répáknak, de a másodvetés borsónak is most jó. Miközben sokan azért nem csinálnak borsóból másodvetést, mert a nyári melegben csak "sörétet" lehet termelni, levesbe valót nem nagyon. (ami inkább a vízhiányhoz köthető, no meg az se mindegy, hogy kifejtő- vagy velőborsó az alany, velőborsónak sokkal magasabb a víztartalma, ezért tovább marad zsenge). Azt csak mellékesen írom le, hogy a borsó 25 °C felett kényszer érik, ehhez gondolom van annak köze, hogy 16 °C a hőmérsékleti optimuma.
Épp ezért sem kell/érdemes felszámolni a kertet szeptember folyamán, sőt, érdemes úgy időzíteni, hogy legyen borsónk/répánk/stb, ami most ér abba a fenológiai fázisba, vagyis ahhoz a részhez, hogy terem (lehet persze a borsó érését augusztusra is időzíteni, de akkor csak velőborsót vessünk, és öntözzük, hetente legalább 2x, lombtrágyát is ennyiszer kapjon). Találkoztam olyan emberrel, aki egy enyhe januárban elvetette a sárgarépát, persze extra magas tőszámmal, és még úgy is ritka lett, de már májusban volt valami belőle. Nos, erre is van egy (nem jobb, hanem másik) megoldásom, de az már a másik részben, alább.
2. Működik az még.
Az őszi lehetőségek másik része, vagy inkább probléma és megoldása. Sokan azért szüntetik meg a kertjüket, mert ahogy hűvösebb az idő, és kevesebb is a napsütés, szinte semmit nem csinálnak a növényeik. Ebben kétségtelenül van is valami. Hiszen kevesebb a napsütés és azzal együtt alacsonyabb a hőmérséklet. És az összes növényünknek ez az egyik alap, ami kell, napsütés és a vele járó hő (energia, amit ugye fotoszintézissel átalakítanak, de az egy másik sztori). Gyakorlatilag a fény csökkenése az egyik legkomolyabb limit a szabályozott környezetben történő téli termelést illetően is, és még inkább számít szabadföldön, mert ott velejárója az alacsonyabb hőmérséklet. De egyáltalán nem kell emiatt megszüntetni a kertet, felszedve, betárolva mindent.
Betárolás. Sajnos van egy rendkívül nagy hátránya, vagy inkább természetes velejárója. Konkrétan az alacsony hőmérsékleten, vagyis pincében/kamrában tárolt zöldségekre gondolok itt. Ezekből a leggyakoribb a sárgarépa, petrezselyem, de lehet a káposztát, karfiolt, illetve a krumplit is így tárolni. Amikor felszedjük ezeket a zöldségeket, rögtön elindul egy számunkra hátrányos folyamat: elkezdi a növény felélni, felhasználni a benne lévő tápanyagokat, illetve bizonyos mértékű bomlás is történik. Ezt a gyakorlatban mindenki megtapasztalja. A hónapok során csökken a termény íze, minősége is. Mert bizony az élet nem állt meg semmiben, csak mert betettük valahova, csak az alacsonyabb hőmérséklet miatt lelassult, de nincs honnan pótolni azt. Na, ezért érdemes a földben hagyni mindent, ameddig csak lehet, mert ha már nincs is lombja, de egy minimális tápanyag felvétel még lehet, valamennyire még működik a gyökér is, és ha van még, akkor a lomb is. És pontosan ezt érdemes lehetőség szerint egy kicsit felpörgetni. Tápoldattal, mi mással? :)
Szóval betárolás helyett inkább igyekezzünk ellensúlyozni a környezeti változásokat. Kevesebb napfény? Alacsonyabb hőmérséklet? Mindezek miatt kevésbé működő zöldség? Egy igen egyszerű, de jó durva megoldásom van erre: több tápanyag. Lombtrágyázzunk lehetőség szerint többet, és változtassuk meg a kijuttatott tápanyag kombinációját, összetételét. Hangsúlyoznám, csak ott és akkor, ahol és ha lehet. De sokszor lehet!
-Sárgarépa/petrezselyem
A répákat illetően kifejezetten jellemző, hogy az ősz elején felszedik és betárolják, nehogy az őszi csapadék megrohassza. Pedig nagyon is érdemes a földben hagyni és táplálni. Ez esetben gyakorlatilag a kemény, tartós fagyok jelentik a korlátot, amelyek tönkreteszik a répát. De ha betakarjuk jó vastagon szalmával/földdel, akkor még akár a következő év márciusában is friss és finom répát szedhetünk fel. Sajnos elég hamar szárba megy, akkor pedig olyan kemény lesz a közepe, hogy simán le lehet szúrni vele egy arra ásó vakondot. Ezt gyakorlatban már megvalósítottam, szóval ez nem csak egy elmélet. (nem, nem a vakond leszúrását, hanem a friss répát márciusig)
Víz. Szerintem az egyik kritikus pontja a kiskerti termelésnek a megfelelő vízellátottság. Egyrészt azért, mert a nedves föld puha, a száraz pedig kemény, ami a répatest elágazásához vezethet. Másrészt pedig víz nélkül nincs tápanyag, nincs élet. Vízigénye közepes, tapasztalatom szerint a folyamatos ellátottság a legfontosabb, ami kedvezően hat a talaj hőmérsékletére (hő optimuma 16 °C, a lomb el van még 26°C-nál is, ám a gyökér már nem viseli jól ezt a hőmérsékletet)
- Sárgarépa/petrezselyem
Szerintem lehet egyben táplálni a kettőt, bár tápanyag igényük eltér valamennyire. Ha vesszük a fáradtságot és a permetezőt, hogy külön tápláljuk a két féle répát, akkor a sárgarépának érdemes több káliumot adni, míg a petrezselyem esetében több ként.
- FH Komplex Plusz 3-7 g/l + keserű só 2-3 g/l + FH 40 Ca kalcium (N mentes) 2-5 ml/l
- A KP-t a répának találták ki :) Kifejezetten jól fedezi a makroelem igényét (NPK: 2:1:3), sőt, a kén és bór igényét is. A kén tekintetében azért emelhetünk még, már csak azért is, mert nincs magnézium kén nélkül (de van, talajba, nem lombtrágyában,csak a hatékonysága kérdéses lehet, ha nem figyelünk oda a talaj ph-ra, a sok kén meg amúgy is jó itt, egyébként is lombra kell most valami).
- Keserű só. Kell a magnézium a lombra. És a kén.
- Kalcium. Fontossága révén ritkán érdemes kihagyni, de ha gondoskodtunk a megfelelő kalcium ellátottságról a földben (fejtrágyaként is, mert talajban könnyen mozog, pláne ha öntözünk), akkor lombon keresztül nem annyira fontos mindig, elég 2-3 hetente.
Tisztázásra szorul, hogy miért vannak megadva kifejezetten nagy tartományok a mennyiséget illetően. Elsősorban azért, mert (nagyon szeretem a sárgarépát) tápanyag igényes ez a zöldség, és meghálálja a több tápanyagot, ízben is nagyon jól érezhetően. De nem lehet mindig sokat adni, visszaüt. Ezért variáljuk, változtassuk a kijuttatott mennyiséget. Másodsorban meg azért is, ha kissé kimerült a földünk, akkor jóval többre lehet szüksége a növénynek. MEGÉRI! Nem csak finom, ízletes lesz a termés, hanem édes is, amit a gyerekek nagyon tudnak szeretni.
- az előző + FH Turbo Foszfor 2-3 ml/l.
Időnként kiegészíthetjük a fenti tápoldatot egy jó adag foszforral és káliummal. Bár a répának viszonylag alacsony a foszfor igénye, annak ellenére, hogy gyökérzöldség (nem stílusra, csak azt esszük meg :D ), a kálium meg a szokásos cukor igény miatt kell. Ezt is csak kb 3-4 hetente vessük be. Értelemszerűen, ha ezt is teszünk bele, akkor a Komplexből kevesebbet.
- FH 39 K kálium 10-15 ml/l + keserű só 3-4 g/l + FH Mikromax 3-4 ml/l + FH 40 Ca kalcium 2-3 ml/l
NEM FOLYAMATOS TÁPLÁLÁSRA!
Ez a "nem tudom kihagyni" recept. Tény, hogy nem kifejezetten ez a répák igénye, de a magas kálium szinttel remekül lehet fokozni a cukor tartalmat. Édességet akar a gyerek? Itt van ez neki! :D
- Kálium. Cukrok beépülését segíti elő, de nagyon sok mindenben fontos szerepe van. Ha makroelem tekintetében csak ezt használjuk, akkor lehetünk bátrabbak, ezért a 10-15 ml-es literenkénti adag. De a félreértések elkerülése végett, ahogy pirossal ki is emeltem, nem lehet csak ezt adni a répáknak, csak egy-egy váltásként, amolyan nasiként. Maximum havonta! (tehát leggyakrabban 3 hetente)
- Keserű só. Itt egyedül kell, hogy fedezze a kén szükségletet, a 39-es oldatban nincs, ezért picit megtolhatjuk a mennyiséget. Ja, és magnézium.
- Mikromax. Ugye a 39-es monooldatban nincs mikroelem. Na, ezután lesz benne! De ez még jobban hangsúlyozza, hogy nem lehet folyamatosan ezzel táplálni a répát, mert - ne feledjük - a bór kell nekik, de a legalacsonyabb mérgezési küszöbbel rendelkező tápanyag. Szóval óvatosan.
- Kalcium tekintetében ugyan az, amit eddig írtam.
Vízérzékenység
Vízigénye közepes, a túl sok vízre egy szintig nem érzékeny. Egy mennyiség felett viszont repedhet, illetve a talaj betömörödik, levegőtlen lesz.
- Paradicsom
Egy rendkívül finom zöldség. Energiatartalma viszonylag alacsony, de ásványi anyag és vitamin tartalma igen jó. Eléggé hamar áldozatul szokott esni az őszi kertfelszámolásoknak, pedig az első fagyig simán lehet nevelgetni, és termésre bírni. Sajnos eléggé meleg kedvelő, hűvösebb időben nem túl hatékony a működése. Ezt tovább bonyolítja, hogy érzékeny a talaj hőmérsékletére is.
A paradicsom hőigénye a következő képen alakul:
Minimum hőmérséklet: 10 °C. Ez alatt a növekedés leáll.
Hőmérsékleti optimum: nappal 22°C, éjszaka 15°C.
Maximum hőmérséklet: 32 °C. Efölött a növekedés leáll.
Optimális talajhőmérséklet: 19-20 °C.
Fagytűrő képesség: nincs, rövid ideig tartó gyenge fagy is már a növény teljes pusztulását okozza.
Ebből gondolom mindenki levonta azt a következtetést, hogy tényleg érdemes kicsupálni most már a paradicsomot, ezen úgysem lesz semmi. Pedig éppen megoldható, csak tenni kell érte. Ám minél hidegebb az idő, minél messzebb kerülünk az optimális hőmérséklettől, annál többet kell tennünk, és elkerülhetetlen valamennyi minőség csökkenés. Tehát a nyári, optimum hőmérséklet környékén termett paradicsom minősége 100%, a hőmérséklet csökkenésével ez az érték csökkenni fog. Ennek tudatában vágjon bele mindenki. Én minden évben belevágok.
A paradicsom eléggé érzékeny a lombjára kerülő vízre, márpedig az ősz bizony a jó kövér éjszakai harmatról híresül el leghamarabb. Igen gyorsan be tud ütni a paradicsomvész, barna, majd rothadó barna foltok formájában. És akkor hiába minden tápanyag. Ezért kifejezetten fontos, hogy ne csak tápoldat legyen a permetlében. Tudom, erre most sokan felhördülnek, hogy drága, meg ha megvárom a várakozási időt permetezés után, 1 hét, hetente egyek csak paradicsomot? Közben vegyem? Én is sokáig keresgéltem, de aztán ráleltem pár jó megoldásra.
- azoxistrobin, gombaölő, felszívódó hatóanyag. Paradicsom, paprika É:V:I: 3 nap. (pl. Amistar)
- mankoceb, gombaölő, kontakt hatóanyag. Paradicsom, paprika É.V.I.: 3 nap (pl. Dithane M45)
- lambda cihalotrin, rovarölő, kontakt hatóanyag. É.V.I.: paradicsom, uborka: 3 nap, paprika 5 nap (pl. Karate Zeon, vagy más néven Full 5 CS).
Vannak még más megoldások, én ezeket szoktam használni. 3 nap meg nem olyan sok.
- Paradicsom.
Amíg jó az idő hetente, aztán amikor hűvösebb, akkor hetente 2x. Ez esetben csak minden második permetlébe tegyünk csak kalciumot.
- FH Komplex Plusz 4-6 g/l + keserű só 2-3 g/l + FH 40 Ca kalcium (N mentes) 4-6 ml/l
Ez, mondhatni az alap a paradicsomnál.
- KP. Viszonylag jó a paradicsomnak, talán lehetne kicsit kevesebb a nitrogén, nagyon hajt tőle. Viszont a káliumot szereti, kellemesen édesedik a hatására (pláne ha még rásegítünk időnként még ezzel-azzal). Figyeljünk a nitrogén-kalcium arányra.
- keserű só. A paradicsom magnézium igényes növény, az olajok pedig az aroma kialakításában jutnak fontos szerephez, tehát a ként sem szabad sajnálnunk.
- kalcium. A paradicsomtermesztés sarkallatos pontja, vagy Achilles ina. Jelentős károkat tud okozni, ha nem jut kellő mennyiségű kalciumhoz a növény, csúcsrothadás formájában. (itt egy riasztó képgyűjtemény arról, hogyan is néz ki az) Ha semmi mást nem adnánk a paradicsomnak, csak egyet, akkor az kalcium kellene, hogy legyen. Jó, ha gondoskodunk a termőföld megfelelő ellátottságáról, de mellette minden alkalommal adjunk nagyobb mennyiségű kalciumot a növénynek lombon keresztül. De ha egyszer megjelent a csúcsrothadás egy tövön, akkor ellenőrizzük az összes bogyót. A folyamat által érintett bogyókat távolítsuk el és dobjuk el. Arról a paradicsomtőről származó, épp bogyókat pedig figyelmesen fogyasszuk, mert lehetséges, hogy ki mértékben, csak belül kezdődött meg a rothadási folyamat, amire ráharapva nagyon kellemetlen ízű.
A kalcium-nitrát nem jó! Többször hallottam, hogy valaki kalcium-nitráttal akarta megoldani a kalcium ellátást, de hiába permetezte a lombra/öntözte be, nem szűnt meg a paradicsom bogyóinak a csúcsrothadása. Szerintem ennek az az oka, hogy a nitrogén indukálja, ösztönzi a növekedést, a kalcium felvétel szempontjából pedig a levelek vannak előnyösebb helyzetben, a bogyó csak utánuk jön, de mire az újonnan hajtott levelek telítődnek, addigra nem marad elég a bogyóba. Aztán megint kalcium-nitrát, és kezdődik a kör elölről. Ezért is javasoltam a nitrogénmentes kalciumoldat használatát.
- az előző + FH 39 K kálium 4-5 ml/l.
Aki szereti, ha édes a paradicsom, az adjon neki plusz káliumot. Persze ne minden alkalommal. ( ha esetleg mégis kipróbálod, dobj egy kommentet vagy emailt róla)
Vízérzékenység
Tud gondot okozni, mert a túl sok vízre bizony érzékeny a paradicsom, hamar repedni, majd rohadni fog a bogyója. Szóval nézzük az előrejelzést! Ha pedig már megvan a baj, akkor feltétlenül permetezzük a bogyó sérülését gombaölővel, illetve tápoldattal. De talán az a legjobb, ha leszedjük, és eldobjuk. Ki tudja, mennyi vegyszer marad a bogyó belsejében, ha a repedésbe megy a permetlé...
Mindezek ellenére, vagy mellett, nagyon fontos a paradicsom számára a folyamatos vízellátás. Sokszor írtam, hogy nincs tápanyag víz nélkül, felvétele és szállítása is kötődik a vízhez. Na, ez itt kétszeresen igaz, mert legjobban a kalcium szállításra van hatással a vízforgalom, ami az egyik legfontosabb tápelem a minőséget illetően.
- Paprika
„A magyar nép kedvező egészségi helyzetének egyik oka a nagy paprikafogyasztás, mely az egyoldalú táplálkozás (kenyér és szalonna) hátrányait kiküszöböli” (SZENT-GYÖRGYI ALBERT).
A mágikus lecsó főszereplője. Számos kedvező étrendi hatása van, gondolom akik ültettek, azokat már nem kell győzködnöm. Kifejezetten fény és meleg igényes növény.
A paprika hőigénye a következő képen alakul:
Minimum hőmérséklet: 10 °C. Ez alatt a növekedés leáll. Tartósan sem tűri el.
Hőmérsékleti optimum: nappal 25°C, fenológiai fázistól függően kevesebb is lehet.
Maximum hőmérséklet: 35 °C. Efölött a növekedés leáll.
Optimális talajhőmérséklet: 18-20 °C.
Fagytűrő képesség: nincs, a legkisebb fagyra is nagyon érzékeny.
Szóval nem szereti az őszi hűvös időt, nagyon igyekeznünk kell, hogy eredményt érjünk el. Sajnos itt is igaz, ami a paradicsomra, hogy a nyári jó időben a minőség 100%, az őszi hűvösben ez csökken. De még a csökkent minőség is elfogadható, finom a termés. Én minden évben kitartom a paprikát is, amíg lehet.
- Paprika
Amíg elmegy az idő, olyan jó indián nyár szerűség, addig hetente elég egyszer, aztán amikor hűvösebbre fordul, akkor hetente 2x lombtrágyázzunk. Ez esetben elég minden második alkalommal kijuttatni kalciumot. Ezzel párhuzamosan, a hideget ellensúlyozandó, adjunk több foszfort. Egyébként a hidegtől is előfordulhat a szár antociánosodása, vagyis lilulása.
Kiemelkedik a paprikánál a kén, mint a növényi olajok termelődésének a fokozója. Az étkezési és fűszerpaprikánál is domináns, kiemelkedő az olajtartalom szerepe a minőség, vagyis az íz tekintetében. Erős paprikánál ez sokszorosan igaz, mert az erősségért felelős kapszaicin szintén egy növényi olaj.
- FH Komplex Plusz 5-8 g/l + keserű só 3-4 g/l + FH 40 Ca kalcium (N mentes)
- KP-t szereti a paprika, a nitrogén fontos tápelem, van benne elég, a viszonylag magas kálium szint pedig a szármerevségnél jön jól. Na jó, a kálium annyira sokrétű, hogy az felsorolni is nehéz. A foszfor igényét akár fedezheti is, ami van benne, de ha nem, azt jól jelzi a paprika antociánosodással (lilul a szár és/vagy a bogyó, bár ez a hidegtől is előfordulhat). Ha ezt látjuk, egészítsük ki a tápoldatunkat.
- keserű só. A paprika kifejezetten a magnézium igényes növények közé tartozik. A másik remek hatása a kénnek pedig, mint a bevezetőben írtam, hogy a paprika olajszintézisét rendkívül növeli. Fűszer- és étkezési paprikánál is jól jön, mint ízfokozó, de erős paprikánál aztán az igazán durva, volt, hogy annyira erős lett a paprikánk, még én sem tudtam megenni, pedig veterán chili rajongó vagyok. Szóval a keserű só két fronton is hasznos, persze a mérték...
- kalcium. Bár a paprika messze nem annyira igényel sok kalciumot, mint a paradicsom, azért kifejezetten érzékeny a kalcium ellátottságra. Hiányára ugyanúgy reagál, mint a paradicsom, csúcs, illetve csúcsközeli rothadás lesz a bogyón. Ha így történne, de még nem rohadt be a barna folt, akkor magas kalcium dózissal még menthető a helyzet, jó esetben (de nem mindig) akár beszáradhat a barna folt, elszürkül, száraz lesz, a bogyó pedig be tud érni. Persze a tányérhorror (feldarabolod :D ) előtt érdemes kivágni belőle, nem hiszem, hogy jó ízű lenne.
- az előző + FH 30 P foszfor 5-7 ml/l
Ha jelez a paprika, hogy kevés a foszfor, akkor a 30-as monooldattal tudjuk kiszolgálni. Van benne nitrogén is (7%), a közepes-magas foszfor (18%) mellett, így pont ideális a paprikának. Hűvösebb időben ne várjunk, alkalmazzuk akkor is, ha nem jelez a növény.
Vízérzékenység
Érdekes, hogy a kalciumra mindkét növény érzékeny, a víz tekintetében viszont nagy a különbség. A paprika nem érzékeny a vízre, lombja is sokkal jobban bírja, termése is. Ám ettől függetlenül, nagyon is fontos a megfelelő, folyamatos ellátottság! A bogyó termés magas víztartalmú, ha nincs miből, nem is lesz eredmény, termés.
Borsó
A finom zöldborsó bármikor jöhet. Ősszel plusz előny, hogy sok édes finomság érik, de a borsó fehérjetartalmával talán semmi nem vetekedhet ilyenkor! Az meg már tényleg csak extra, hogy lehet a borsót is édesíteni.
Jó darabig gondolkodtam, hogy az első részhez, vagy ide, a második részhez írjam. Az alacsonyabb optimális hőmérséklet amellett szólt, hogy az első részben legyen. Végül itt kötött ki mégis, a "Működik az még!" részben. Sokan ugyanis azért nem vetnek borsót nyár végi, őszi éréssel, mert úgy gondolják, illetve az a tapasztalatuk, hogy nem működik. Nagy semmi lesz belőle, vagy sörét (apró és kemény szemek). Ennek alapvetően a vízhiány, illetve az elhibázott fajtaválasztás az oka. Nagyon is érdemes vetni borsót. De azt figyelembe kell venni, hogyha tartósan aszály van, ami elhúzódik október végéig, akkor öntözni kell. Öntözni, hogy kikeljen, mert a száraz földben kb. ugyanazt csinálja, mint a vetőmagos zacsiban. Semmit. És öntözni kell később is, mert víz nélkül nincs tápanyag, nincs élet. Megfelelő vízellátottság nélkül nem érdemes borsótermeléssel próbálkozni.
Egyébként egy érdekes növény. Nitrogént csak a fejlődése korai szakaszában igényel, valójában akkor is elvolna nélküle, de jobb, ha van neki abban a fenológiai fázisban. Utána önellátó lesz, fel tudja venni a légkörben található nitrogént, baktérium segítségével, gyökerében meg is köti azt. A foszfor és kalcium ellátottságra viszont érzékeny.
A plusz poént itt kifejezetten a kén jelenti. Persze a többi mikroelem is kell, de a kén olaj- és fehérjealkotó, illetve olaj- és fehérjeszintézis fokozó tulajdonsága (termelésre készteti a növényt) itt érvényesül igazán, ennél a növénynél, ami a magas fehérjetartalmával emelkedik ki. Ilyen borsót kell etetni a gyerekkel, és olyan aktív lesz, hogy megőrülsz tőle! :D
Borsó
Hetente lombtrágyázzunk.
- FH Komplex Plusz 4-5 g/l + keserű só 2 g/l + FH 40 Ca kalcium (N mentes) 2-4 ml/l.
- KP a borsófejlődésének csak a korai szakaszában jó valamennyire (leszámítva az alacsony foszfor szintet) ilyenkor már nem igazán jó, mert a nitrogénje fölösleges ilyenkor, a foszfor meg kicsit kevés benne, vagy éppen csak elég. De elmegy vele a borsó, és egész finom lesz, szóval egy megoldásnak éppen...
- keserű só. A szokásos magnézium és kén. Kifejezetten kell mindkettő.
- kalcium. Na, ez itt a lényeg. A borsó ugyanis érzékeny a kalcium ellátottságra. Nem viselkedik úgy, mint a paradicsom/paprika, de éhező növény termésével mi sem fogunk igazán jóllakni.
Nyögve-nyelős megoldás, tudom. De ha egy általános keveréket csinálunk, aztán ledukkózunk vele mindent... elmegy. Persze ha van kedvünk ágyásonként újat keverni, akkor vannak lehetőségek.
Ez a cukor nem az a cukor. Vagyis a cukorborsó az egy egészen más dolog, mint a cukros borsó :D mármint cukros zöldborsó. Viccet félretéve, sokan nevezik a borsót cukorborsónak, ami helytelen, mert a zöldborsó és a cukorborsó nem ugyanaz. Létezik a borsó fajták között cukorborsó is, melynek a hüvelye is fogyasztható, mert hiányzik a hüvely belső falából egy rostos hártya (pergamenréteg), de én még nem találkoztam eddig olyan emberrel, aki tényleg cukorborsót termelt a használt kifejezés mögött.
- FH Turbo Foszfor 4-7 ml/l + Mikromax 3-4 ml/l + keserű só 2-3 g/l + FH 40 Ca kalcium (N mentes) 3-4 ml/l
- Turbo foszfor. Alacsony nitrogén - pipa. Foszfor - pipa. Túl sok foszfor - pipa. Túl sok kálium - pipa. Igazán a kálium szintje túl magas, nem kellene ennyi a borsónak, de ha ilyet adunk neki, olyan édes lesz... :D
- Mikromax. A mikroelemeket remekül biztosítja. Messze nem kellene ennyi, mint ebben van, ezért is elég 3-4 ml/l.
- keserű só. A szokásos magnézium és kén.
- kalcium. ez meg a szokásos kalcium.
Vízérzékenység
A borsó nem érzékeny a sok vízre, csak a kevésre. Virágzáskor kritikus a megfelelő ellátottság. Bármennyi vizet kibír, persze ezt azért jobb, ha nem teszteljük, mert van az a mennyiség, hogy belerohad a földbe.
